Kubán Endre (újságíró, 1909–1991)

Kubán Endre
Élete
Született	1909. április 5. Resicabánya
Elhunyt	1991. március 1. (81 évesen) Temesvár
Szülei	Kubán Endre
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza

Ifjabb Kubán Endre, (Resicabánya, 1909. április 5. – Temesvár, 1991. március 1.) magyar újságíró, szerkesztő, író, idősebb Kubán Endre fia.

Életútja

Székelyudvarhelyen érettségizett (1927). Újságírói pályáját a temesvári Déli Hírlapnál kezdte, a Brassói Lapok bánsági tudósítója (1930-32), a 6 Órai Újság, Új Század, majd 1941-42-ben a temesvári Magyar Hírlap munkatársa.

Elbeszéléseit, riportjait, beszámolóit a Független Újság és a Keleti Újság is közölte. 1944 őszétől az Magyar Népi Szövetség (MNSZ) közművelődési munkáját irányította Temes megyében. Részt vett az Arany János Társaság újjászervezésében és a Bánsági Magyar Írók Antológiája (1946) szerkesztésében. 1948-tól 1952-ig a temesvári Szabad Szó, 1949-50-ben a Bánsági Írás belső munkatársa. Az Írószövetség temesvári fiókjának titkára, a Bánsági Üzenet (1957) és a Bánáti Tükör (1961) c. kiadványok szerkesztője. Gondozásában jelent meg az Egy szelet fény (Temesvár, 1967) c. antológia. 1969-ben vonult nyugalomba.

Szociográfiai fogantatású riportjait 1932-ben Ismeretlen Erdély c. alatt saját költségén kötetben is kiadta, bemutatva a gazdasági válság csapásai alatt sínylődő resicai és zsilvölgyi proletárok, a bankuzsora fojtogatta bánsági parasztok sanyarú életét. A gyűjtemény megdöbbentő adataival keltett feltűnést. Az író az 1930-as évek második felében utazást tett Csehszlovákiában, s beszámolójával felhívta a figyelmet a fenyegető fasiszta veszélyre.

Az 1940-es évek elején kiadott ismeretterjesztő munkái tankönyv-pótló szerepet töltöttek be Dél-Erdélyben. Bírálója, Vita Zsigmond azonban nagyobb szakmai pontosságot követelt az Irodalmi kiskáté megjelenésekor.

Vázlatos voltában is népszerűsítő jelentőségű volt a Petőfi-kultusz körébe sorolható szerelmi regénye s Fráter György emlékét idéző történelmi visszapillantása is. Ebben az időszakban a Havi Szemle munkatársa.

1944 után Tüzes trón c. folytatásos regénye a Szabad Szóban Dózsa Györgynek, az MNSZ pályázatán díjat nyert Utolsó találkozás c. színdarabja Szabó Árpádnak, a MADOSZ vértanújának (Művelődés 1972/5), a Dolgozó Nő, Orizont, Szabad Szó hasábjain Ocskó Teréznek és Ștefan Plăvețnak, az antifasiszta harc e két áldozatának állított emléket. Számos írásában (Utunk, Korunk, Művelődés) foglalkozott a román-magyar kulturális kapcsolatokkal.

Kötetei

• Ismeretlen Erdély (Temesvár, 1932)
• Irodalmi kiskáté (Temesvár, 1941)
• Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál... (regény Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről, Temesvár, 1941)
• A szőrösfülű barát (regény Martinuzziról, Temesvár, 1942)
• Korok és emberek (esszégyűjtemény, Temesvár, 1946)
• Egy szelet fény; szerk. Kubán Endre, sajtó alá rend. Mária Herberescu; Bánát Tartományi Néptanács, Temesvár, 1967
• Hősök... kortársak (portrék, Temesvár, 1983)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

További irodalom

• Méliusz József: Újságírók a baloldalon. Korunk, 1933/2.
• Vita Zsigmond: A romániai magyar könyvkiadás újabb szakasza. Déli Hírlap, 1941. június 9.
• Puhala Sándor: Bírálat többek kívánságára. Déli Hírlap, 1942. június 22.
• Izsák László: Csendes köszöntő. Szabad Szó, 1969. április 20.
• Pongrácz P. Mária: Egy ember a betű rengetegén. Temesvári Új Szó, 1991. március 9.