Krizba
| Rákospatak - Krizba (Crizbav) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Krizba |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Krizba község |
| Irányítószám | 507081 |
| Körzethívószám | 40 x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41051 |
| Népesség | |
| Népesség | 1908 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 380 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 10,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 569 m |
| Terület | 179,37 km² |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 25° 28′ 02″45.815149°N 25.467178°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 55″, k. h. 25° 28′ 02″45.815149°N 25.467178°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krizba (románul Crizbav, németül Krebsbach) falu Romániában (Erdély, Brassó megye). Községközpont, Kutastelep tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Brassótól 25 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1235-ben említik először Cormosbach néven. Krizbát és Barcaföldvárat összekötő út mentén Seres András jelentős neolitkori település nyomaira bukkant. A falu feletti 1104 m magas Vár-hegyen láthatók Rákospatak (Krizba) várának maradványai. A 13. században építtette Nemes Mihály székely főúr. A vár szerepet játszott az 1324 és 1332 közötti szász felkelésben. Utoljára 1477-ben említik, jelentőségét elvesztve pusztul. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a falu eredetileg a Komlós nevű határrészen volt, és onnan a tatárjárás után települtek át a jelenlegi helyre. Előkerült egy díszes 17. századi fazék, melyben állítólag kincs volt, erről már közelebbit nem lehet tudni. A településnek 1910-ben 1897, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott.
Határában a Ceaușescu-korban létesített urándúsító üzem működik. A Nyugati-Kárpátokban bányászott uránércet dolgozzák fel itt, hogy majd ebből a csernavodai atomerőmű fűtőanyaga lehessen.
A 2002-es népszámláláskor 1407 lakosa közül 938 fő (66,67%) román, 405 (28,78%) magyar, 59 (4,19%) cigány és 5 (0,35%) német volt.[3]
Híres emberek
[szerkesztés]- Innen származik a falu nevét előtagként is viselő Dezső család, amely a 18-19. században több kiváló lelkészt, írót, közéleti személyiséget adott a magyar művelődéstörténetnek (Krizbai Dezső Alexius, Krizbai Deső János dálnoki lelkész, Krizbai Deső Mihály tiszadobi és nagyajtai lelkész, Krizbai Deső István, Krizbai Deső Elek kolozsvári lelkész, Krizbay Deső Miklós, aki 1848-ban az Erdélyi Híradó munkatársa volt, majd a magyar kormány közvádlónak nevezte ki, az osztrák hatóságok pedig a bukás után 19 évi várfogságra ítélték). A családról kapta nevét a kolozsvári Krizbai utca.
- Itt született 1931-ben Mózes Árpád erdélyi evangélikus lelkész, püspök.
- Itt született és ide van temetve Seres András néprajzkutató.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}