Kriványpusztamező

	Kriványpusztamező (Pusté Pole)
	; Kriványpusztamező zászlaja
	; Kriványpusztamező zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1956
Polgármester	Marcela Tibenská
Irányítószám	065 41
Körzethívószám	52
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	217 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	70 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	573 m
Terület	3,24 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 20° 54′ 08″49.216667°N 20.902222°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 20° 54′ 08″49.216667°N 20.902222°E
	Kriványpusztamező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kriványpusztamező témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kriványpusztamező (szlovákul: Pusté Pole) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Palocsától 10 km-re délkeletre, a Tarca és a Poprád folyók között fekszik.

Története

1270-ben V. István oklevelében „Bachamezey” néven említik először, ekkor Tarkő várának uradalmához tartozott. 1427-ben az adóösszeírásban 14 portát számláltak a településen, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. 1470-ben „Baczamezew” néven szerepel. A falu a 16-17. században nem létezett és régi nevén ezután már nem említik. Mai nevén 1773-ban bukkan fel „Puszta Mezeo” alakban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Vizranka. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Dezsőfy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tarkóhoz nem meszsze, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, réttye, erdeje szükségére van elég, kereskedni szoktak marhákkal, második osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pusztamező, Wizranka, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához délre 1/2 órányira: 63 romai, 357 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok marhát tenyészt, s azzal kereskedik; erdeje és fűrészmalma van. F. u. a Desewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”^[3]

1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal, mely fejlődésére kedvezően hatott. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Területe a trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

1944-ben élénk partizántevékenység volt a környéken. A település csak 1956-ban lett önálló község, addig Kriványhoz tartozott.

Népessége

2001-ben 226 lakosából 225 szlovák volt.

2011-ben 228 lakosából 215 szlovák.

Nevezetességei

A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]