Ugrás a tartalomhoz

Kristályvirágfélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kristályvirágfélék
Aizoon canariense
Aizoon canariense
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Juss. ex Bercht. & J.Presl
Család: Aizoaceae
Martinov (1820)
Szinonimák
  • Ficoidaceae
  • Mesembryanthemaceae
  • Tetragoniaceae Lindl.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kristályvirágfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kristályvirágfélék témájú kategóriát.

Carpobrotus edulis
Drosanthemum speciosum
Fenestraria rhopalophylla
Jensenobotrya lossowiana
Mesembryanthemum guerichianum fiatal példánya, jól látszanak a levélen a hólyagsejtek, ami miatt a kristályvirág nevet kapta

A kristályvirágfélék (Aizoaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja.

A családba 119 nemzetség és körülbelül 1900 faj tartozik. Többségük Afrika déli részén honos, pozsgás, évelő növény. Egyes fajokat, a kristályvirágokat és délvirágokat kerti dísznövényként ültetik.

Leírásuk

[szerkesztés]

A család korábbi tudományos neve Ficoideae volt, a ma használatos név azonban Aizoaceae-re változott. A 2003 óta érvényes APG II-rendszer a szegfűvirágúak rendjébe helyezi a családot és beleolvasztotta a korábbi Mesembryanthemaceae Fenzl, Sesuviaceae Horan. és Tetragoniaceae Link családokat is.

A család legtöbb faja, körülbelül a 96%-uk, Afrika déli részének száraz és félszáraz élőhelyein honos,[1] a többiek pedig Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein.

Többségük pozsgás és lágyszárú, ritkán kissé elfásodnak. Száruk felálló vagy a földön szétterülő is lehet. Leveleik tagolatlanok, váltakozó vagy átellenes állásúak és sokszor víztárolásra módosultak. Virágaik sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak (de előfordulnak egynemű virágok is egyes fajoknál), egyesével vagy néhány tagból álló bogernyőben nőnek a levélhónaljakból. Öt (3-8) csészelevele alul többé-kevésbé összenő. Termése sokmagvú toktermés.

A kristályvirág nevet onnan kapták, mert leveleiken hólyagszerű szőrök találhatók, amelyek a napfényben kristályszerűen csillognak.[2] Egyes fajok, például a hottentottafüge (Carpobrotus edulis) invazív fajként viselkednek Ausztráliában, Kaliforniában és a Földközi-tenger térségében.

Néhány fajuk ehető, mint a hottentottafüge, a Mesembryanthemum crystallinum vagy a száraz kertekben termesztett új-zélandi spenót, amely a közönséges spenótot pótolhatja az ételekben. Kaliforniában a hottentottafügét a vasutak mentén talajfogásra és a házak körül a bozóttüzek megfékezésére (sok vizet tartalmaz) ültetik.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A családba az alábbi 4 alcsalád, 3 nemzetségcsoport és 119 nemzetség tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Chesselet, P., Smith, G.F., Burgoyne, P.M., Klak, C., Hammer, S.A., Hartmann, H.E.K., Kurzweil, H., van Jaarsveld, E.J., van Wyk, B-E. & Leistner, O.A (2000). „Seed Plants of Southern Africa”. Strelitzia 10, 360–410. o. 
  2. ↑ Smith, Curtis: Ice plant. Southwest Yard & Garden. New Mexico State University. (Hozzáférés: 2014. április 25.)
  3. ↑ GRIN Genera of Aizoaceae subfam. Aizooideae'. Germplasm Resources Information Network. [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  4. ↑ GRIN Genera of Aizoaceae tribe Apatesieae'. Germplasm Resources Information Network. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  5. ↑ GRIN Genera of Aizoaceae tribe Ruschiae'. Germplasm Resources Information Network. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  6. ↑ GRIN Genera of Aizoaceae subfam. Sesuvioideae'. Germplasm Resources Information Network. [2012. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Aizoaceae Martinov Plants of the World Online
  • Bittrich V. H. E. K. Hartmann (1988). „The Aizoaceae—a new approach”. Bot. J. Linn. Soc. 97 (3), 239–254. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.1988.tb01581.x. 
  • Cornelia Klak, Angeline Khunou, Gail Reeves and Terry Hedderson (2003). „A phylogenetic hypothesis for the Aizoaceae (Caryophyllales) based on four plastid DNA regions”. Amer. J. Bot. 90 (10), 1433–1445. o. DOI:10.3732/ajb.90.10.1433. 
  • Martinov, I.I. 1820. Tekhno-Botanicheskīĭ Slovarʹ: na latinskom i rossīĭskom i͡azykakh. Sanktpeterburgie 15.
  • Hassler, M. 2017. Aizoaceae. World Plants: Synonymic Checklists of the Vascular Plants of the World. In: Roskovh, Y., Abucay, L., Orrell, T., Nicolson, D., Bailly, N., Kirk, P., Bourgoin, T., DeWalt, R.E., Decock, W., De Wever, A., Nieukerken, E. van, Zarucchi, J. & Penev, L., eds. 2017. Species 2000 & ITIS Catalogue of Life. Published on the internet. Accessed: 2017 May 17. Reference page.
  • Hernández-Ledesma, P., Berendsohn, W. G., Borsch, T., Mering, S. v., Akhani, H., Arias, S., Castañeda-Noa, I., Eggli, U., Eriksson, R., Flores-Olvera, H., Fuentes-Bazán, S., Kadereit, G., Klak, C., Korotkova, N., Nyffeler R., Ocampo G., Ochoterena, H., Oxelman, B., Rabeler, R. K., Sanchez, A., Schlumpberger, B. O. & Uotila, P. 2015. A taxonomic backbone for the global synthesis of species diversity in the angiosperm order Caryophyllales. Willdenowia 45(3): 281–383. DOI: 10.3372/wi.45.45301 PDF. Reference page.
  • International Plant Names Index. 2017 May 17. Aizoaceae. Published online. Accessed 2017 May 17.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aizoaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kristályvirágfélék&oldid=27322265”