Kostrena Sveta Barbara
| Kostrena Sveta Barbara | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Kostrena |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Miroslav Uljan |
| Irányítószám | 51221 |
| Körzethívószám | ( 385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 14° 30′ 20″45.301100°N 14.505600°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 04″, k. h. 14° 30′ 20″45.301100°N 14.505600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kostrena Sveta Barbara (olaszul: Costrena Santa Barbara ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Fiume központjától 9 km-re délkeletre a Tengermelléken, a Kostrena-félszigeten fekszik.
Története
[szerkesztés]Kostrena területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. Miután 1778-ban Bakar Mária Teréziától széles körű kiváltságokat kapott Sveta Barbara is a bakari municipium része lett. Szent Borbála tiszteletére szentelt templomát 1789-ben említik először, plébániáját 1839-ben alapították. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község része lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták.[1] 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 68 | 131 | 108 | 96 | 93 | 0 | 0 | 36 | 40 | 0 | 0 | 0 | 280 | 30 | 3 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Borbála tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1789-ben említik először. Főoltára feltételezhetően Antonio Michelazzi fiumei műhelyében készült, vagy ő, vagy tanítványai készítették. Lehetséges még, hogy Nicola Pasqualina munkája, aki a 19. század közepén a grobniki plébániatemplom számára elkészítette Michelazzi fiumei Szent Vid templomban álló szószékének pontos másolatát. Az oltáron, ahol egykor a védőszent képe állt ma Szent Borbála fából faragott szobra látható a tiroli „ Jnsam & Prinoth“ műhelyéből. A Szent Miklós oltárt 1853-ban építették, rajta a szent 1860-ban festett képével.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Oprema župne crkve svete Lucije i župne crkve svete Barbare u Kostreni (horvát nyelven). www.bib.irb.hr. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
