Kostanjevac (Zsumberk)
| Kostanjevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Žumberak |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zdenko Šiljak |
| Irányítószám | 10455 |
| Körzethívószám | ( 385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 45,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 2,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 59″, k. h. 15° 36′ 00″45.833000°N 15.600000°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 59″, k. h. 15° 36′ 00″45.833000°N 15.600000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kostanjevac falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk község központi települése.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 42 km-re, (közúton 57 km-re) délnyugatra a Zsumberki-hegység déli lejtőin fekszik. Településrészei Balabani, Bezjaki, Kajkavci, Ribići, Simenići, Tancrajteri, Teletari, Vlašići és Župani.
Története
[szerkesztés]A károlyvárosi katonai kerület 1835-ös topográfiai leírása szerint Kostanjevac egykor a Delišimunović család nemesi székhelye volt, abban az évben pedig a katonai kerület egyik századparancsnoksága volt a településen. A parancsnokság székhelye a von Hermanstein grófok 1725-ben épített kastélya volt. A kastély később a Molz grófoké volt, majd utód hiányában a katonaságé lett. Az 1830-as urbárium szerint 15 házat és 201 lakost számláltak itt, akik közül 178 katolikus volt. 1857-ben 250, 1910-ben 357 lakosa volt. Egyházilag a sošicei Szent Péter és Pál plébánia faluja. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A falunak 2011-ben 116 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A településen alapiskola, egészségház, idősotthon, postahivatal és községi hivatal működik. Egyházilag a donji oštrci Szent Mária Magdolna plébániához tartozik.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 250 | 308 | 378 | 366 | 384 | 357 | 371 | 349 | 218 | 207 | 204 | 183 | 160 | 136 | 102 | 116 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnáját[4] Krištof (Krsto) Delišimunović építtette 1672-ben. Az évszám a főkapuzat felső részén látható bevésve. A templom a falu felett, egy dombon található. A második felében épült. Eredetileg egy kis kápolna volt, a homlokzat fölötti fatoronnyal, majd a 19. század végén megújították. A harangtornyon az 1899-es évszám, a megújítás befejezésének éve látható. A templom egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, keskenyebb téglalap alakú szentéllyel és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal. A templomhajó boltíves, dongaboltozattal, a szentély pedig félkupolával van fedve. A belső tér szecessziós stílusban van kifestve. A Fájdalmas Szűzanya-kápolna jelentősége a tájban elfoglalt rendkívüli helyzetének köszönhető.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1893.
