Koróc
Koróc (Korejovce) | |||
Koróc látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Felsővízközi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1787 | ||
Polgármester | Marek Fek | ||
Irányítószám | 090 04 | ||
Körzethívószám | 00421 (0) 54 | ||
Forgalmi rendszám | SK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 76 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 324 m | ||
Terület | 4,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC 1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 22′ 42″, k. h. 21° 38′ 35″49.378333°N 21.643056°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 42″, k. h. 21° 38′ 35″49.378333°N 21.643056°E | |||
Koróc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Koróc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Koróc (1899-ig Korejócz, szlovákul: Korejovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 13 km-re északkeletre, a Ladomér-patak felett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1573 és 1598 között alapították a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Kerowche” alakban említik először. 1618-ban „Koreocz” néven szerepel. 1713-14-ben elnéptelenedett. 1787-ben 22 házában 133 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOREJÓCZ. Korejovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, legelője, fája van, vidéke soványas.”[2]
1828-ban 25 háza volt 194 lakossal, akik mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korejócz, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Orlikhoz 1 óra: 194 g. kath. lak.”[3]
A 20. század elején sok lakója kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944 októberében a harcok következtében a falu leégett. Lakói később Felsővízköz és Kassa üzemeiben, valamint csehországi gyárakban dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 104, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 70 lakosából 51 szlovák és 19 ruszin volt.
2011-ben 64 lakosából 48 szlovák és 13 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Védelmező Istenanya tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1764-ben épült. Tornya hagymakupolás. A templom melletti, szintén fából készült harangláb három harangja közül a legrégibb 1769-ben készült. Ikonosztáza Bátorhegyről származik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.