Konya (település)
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Konya | |
 | |
| Konya belvárosa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Közép-anatóliai |
| Tartomány | Konya |
| Rang | város |
| Polgármester | Tahir Akyürek |
| Irányítószám | 42000–42999[1] |
| Körzethívószám | (0090) 334 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 232 374 fő (2019)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1200 m |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 37° 52′ 22″, k. h. 32° 29′ 32″37.872769°N 32.492139°EKoordináták: é. sz. 37° 52′ 22″, k. h. 32° 29′ 32″37.872769°N 32.492139°E | |
| Konya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Konya témájú médiaállományokat. | |
Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában. Lakosainak száma 2000-ben 742 690, 2007-ben 967 055 fő volt. A város Konya tartomány székhelye.
Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,6 | 23,8 | 28,9 | 34,6 | 34,5 | 36,7 | 40,6 | 39,0 | 37,2 | 31,6 | 27,0 | 21,8 | 40,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,6 | 6,8 | 11,7 | 17,5 | 22,2 | 26,6 | 30,1 | 30,1 | 25,9 | 19,8 | 13,0 | 6,5 | 18,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,2 | −3,3 | −0,2 | 4,3 | 8,5 | 12,5 | 15,7 | 15,5 | 10,9 | 5,7 | 0,7 | −2,3 | 5,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −28,2 | −26,5 | −16,4 | −8,6 | −1,2 | 1,8 | 6,0 | 5,3 | −3,0 | −11,0 | −20,0 | −26,0 | −28,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 37 | 29 | 29 | 32 | 44 | 25 | 6 | 5 | 12 | 30 | 32 | 42 | 322 |
| Havi napsütéses órák száma | 102 | 130 | 183 | 213 | 276 | 318 | 360 | 347 | 285 | 223 | 159 | 99 | 2695 |
| Forrás: Turkish State Meteorological Service[3] | |||||||||||||
Történelme
[szerkesztés]Ókor
[szerkesztés]A környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Őket i. e. 1200-ban indoeurópai tengeri népek követték, akik közül az i. e. 8. században a phrügök alapítottak itt királyságot. Xenophón szerint Ikónion, ahogyan akkoriban hívták a települést, a phrügök utolsó városa volt. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került. I. e. 333-ig a Perzsa Birodalom része volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt. Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. Mikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király gyermektelenül halt meg (Kr. e. 133), országát (ezen belül Anatóliát és a mai Konyát) a Római Köztársaságra hagyta. Claudius császár uralkodása idején (Kr. u. 41-54) a város nevét Claudioconiumra változtatták, Hadrianus idejében (117-138) pedig Colonia Aelia Hadrianaként ismerték.
Iconiumot az Apostolok cselekedetei szerint 47-ben, 50-ben és 53-ban Szent Pál és Szent Barnabás is meglátogatta. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.
Szeldzsuk-korszak
[szerkesztés]A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság (másképp Rüm) fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg, 1097-ben és 1190-ben. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.
Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket (beylik) és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. A szeldzsukok befolyásuk alatt tartottak számos földközi-tengeri és fekete-tengeri kikötőt is. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott.
1220-ra a várost megtöltötték a Hvárezmből menekülők, akik a Mongol Birodalom terjeszkedése miatt hagyták el a országukat. Alaaddín Kejkubad (1192-1237) szultán megerősítette a város védelmét és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmí Konyában telepedtek le.
1243-ban a szeldzsukok elvesztették a Köse Dag-i csatát a mongolokkal szemben, aminek következményeképp a szultán a mongol uralkodó alávetettje lett. 1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.
Oszmán korszak
[szerkesztés]1864-ben Konya az újonnan átszervezett közigazgatási rendszer értelmében a Konyai vilajet székhelye lett.
Az 1896-os népszámlálás szerint Konya lakossága valamivel több mint 40 000 fő volt, 42 318 muzulmán, 1566 keresztény örmény és 899 keresztény görög lakossal. A városban 21 mecset és öt templom volt található. Az 1910-es években olasz vasúti munkások számára emelt katolikus templom ma is áll.
Modern történelme
[szerkesztés]
Kultúra
[szerkesztés]
- Konya oktatási életének központja a Selçuk Egyetem.
- A város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépület a Selçuklu Kulesi (Szeldzsuk torony)
Történelmi-kulturális látnivalói
[szerkesztés]Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.
- Alaaddín-domb és egy ősi erőd maradványai
- Alaaddín-dzsámi (12-13. sz.)
- Karatay-medresze (1251), ma csempemúzeum
- Ince Minareli-medresze (1258-1279),
- Szelimije-dzsámi
- Mevlana Múzeum és kolostor: Dzsalál ad-Dín Rúmí emlékeivel
- Régészeti Múzeum
- Atatürk-ház és múzeum
- Koyonoğlu (magán)múzeum
- Sportcsarnok
- Polgári repülőtér (a NATO-bázis zárt intézmény)
- Műemlék temető a Mevlana-múzeummal szemben
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Szarajevó, Bosznia-Hercegovina (2007)[4]
Toledo, Spanyolország
Ráckeve, Magyarország (2022)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Konya postai irányítószámai. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
- ↑ https://www.aa.com.tr/tr/turkiye/turkiyenin-nufusu-83-milyon-154-bin-997-kisiye-ulasti/1723520
- ↑ Resmi İstatistikler: İllerimize Ait Genel İstatistik Verileri (turkish nyelven). Turkish State Meteorological Service. [2019. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 13.)
- ↑ Szarajevó honlapja. [2009. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 30.)
További információk
[szerkesztés]- Képek a Mevlana Múzeumból
- Képek a városról Archiválva 2007. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Konya'nin Tarihcesi Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (törökül)
