Kistorony
| Kistorony | |
 | |
| Alkonyati látkép a faluról | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 35″, k. h. 24° 07′ 30″45.793056°N 24.125000°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 35″, k. h. 24° 07′ 30″45.793056°N 24.125000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistorony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kistorony (románul: Turnișor, németül: Neppendorf, szászul Neppenderf) egykor önálló falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Ma Nagyszeben városhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A település ma Nagyszebennel egybeolvadva a város délnyugati negyedét alkotja, 412 méteres tengerszint feletti magasságban.
Nevének eredete
[szerkesztés]
Magyar nevét először Inczédi Pál említi, 1686-ban: Kis-Toronyhoz (Dobó Ferenc másolatában).[1] Vsz. a falu határában egykor állt őrtoronyról kapta, amelynek nyomait 1874-ben tárták föl a Bei der Turm dűlőben. Német neve szóhatár-eltolódással keletkezett, az Eppendorf alakból („in Eppendorf”), amely maga személynévi eredetű (Eppo – vsz. egykori gerébjéről). Első említései: villa Epponis (1327), Opponis (1332), Epindorf (1336), Eppendorf (1339), Oppendorph (1382), Neppendorf (1468). Román neve a magyarral azonos jelentésű.
Története
[szerkesztés]Szebenszéki szász szabadfalu volt. 1493-ban a törökök elpusztították. Lakossága 1536-ban tért át az evangélikus hitre. 1658-ban itt táborozott a Nagyszebent ostromló II. Rákóczi György. 1708-ban a kurucok fölgyújtották. 1721-ben 25 szász és 24 román család lakta.
1734–1735-ben 301 salzkammerguti evangélikust (landlert) költöztettek be. Ezzel ők kerültek többségbe a falu német lakosságán belül. A nyelvjárás és az ünneplő ruha különbségei egészen a 20. század végéig megkülönböztették a landlereket és a szászokat, a vegyes házasságokat pedig szigorú jogszokások szabályozták.
1929-től villamosjárat kötötte össze Nagyszeben központjával. 1945-ben 597 lakosát deportálták a Szovjetunióba, a kiszabadult 518 fő kb. egynegyede egyenesen Németországba távozott.
1949. július 24-én itt alakult meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyike.[2]
1954-ben csatolták Nagyszebenhez. Az 1980-as években egy részét lakóteleppel építették be.
Lakossága
[szerkesztés]1900-ban 2629 lakosából 2083 volt német, 430 román és 110 magyar anyanyelvű; 2083 evangélikus, 413 ortodox, 69 római katolikus és 47 református vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Területén található Nagyszeben nemzetközi repülőtere. Főként katonai célból építették ki 1943-ban, de már 1944-től megindult rajta a belföldi polgári légiforgalom. Az első nemzetközi járatok 1992-ben indultak. 2006–2008-ban korszerűsítették. 2008-ban 5995 gép szállt rajta le, illetve fel, 165 057 utassal. 2009-ben közvetlen járatok kötötték össze Temesvárral, Bukaresttel, Marosvásárhellyel, Béccsel, Kölnnel, Stuttgarttal, Londonnal és Madriddal.
- Evangélikus temploma a 13. század elején épülhetett, háromhajós bazilikális templomként. Ebből a déli oldalhajó keleti része, a szentélynégyszög és a félköríves apszis maradt meg. Az 1493-as török pusztítás után 1548-ra hozták helyre. A 18. században újraboltozták és kiegészítették. Ekkor még helyreállították védőfalait is, amelyek ma már csak részben állnak.
- Az 1997-ben létesült Evangelische Akademie Siebenbürgen
- A településen tartja udvartartását Iulian Rădulescu, aki 1993-ban a világ cigányainak „császárává” kiáltotta ki magát.
- Waldorf-iskola.
Híres emberek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Inczédi Pál naplója (1660–1697). In Történeti emlékek a magyar nép községi és magán életéből, 2. köt., Pest, 1860, 11. o.
- ↑ Vincze Gábor - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955
Források
[szerkesztés]- Schabus, Wilfried: Die Landler. Sprach- und Kulturkontakt in einer alt-österreichischen Enklave in Siebenbürgen (Rumänien). Wien, 1996
- Martin Bottesch – Franz Grieshofer – Wilfried Schabus (Hrsg.): Die siebenbürgischen Landler. Eine Spurensicherung. Wien – Köln – Weimar, 2002. I–II.
- A település honlapja (németül)
- A repülőtér honlapja (románul)
- Az evangélikus templom a "jupiter.elte.hu" oldalon[halott link] (magyarul)
További információk
[szerkesztés]- Kistoronyi hagyományok [1] (németül)
Galéria
[szerkesztés]-
Ortodox templom -
Evangélikus parókia
.jpg)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
