Kiss Bálint (lelkész)
| Kiss Bálint | |
.jpg) | |
| Zoó János festménye (1881) | |
| Született | 1772. december 9. Vésztő |
| Elhunyt | 1853. március 25. (80 évesen) Szentes |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kiss Bálint |
| Foglalkozása | lelkész, történész, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Bálint témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kiss Bálint vagy Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9. – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész, történész, pedagógus, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Sokoldalú szakírói munkásságából különösen a magyar őstörténetre vonatkozó kutatásai és néprajzi jelentőségű feljegyzései emelkednek ki. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész apja.
Életútja
[szerkesztés]A debreceni református kollégiumban folytatott teológiai tanulmányokat. 1795-től 1798-ig a vésztői népiskola rektora volt, majd 1798–1799-ben a jenai egyetem előadásait hallgatta. Útban hazafelé rövidebb tanulmányutat tett a Német-római Birodalomban, főként annak csehországi és ausztriai részében. Ezt követően több mint ötven esztendőn át, 1799-től haláláig a szentesi református eklézsia lelkésze volt. Ezzel párhuzamosan 1835-től Csongrád vármegye táblabírájaként, 1836-tól a békés–bánáti református egyházmegye espereseként és iskolai felügyelőként is tevékenykedett.
Munkássága
[szerkesztés]Lelkészi tevékenysége mellett sokrétű érdeklődés jellemezte, pályája során írt történelmi, helytörténeti, egyháztörténeti, teológiai, néprajzi, nyelvészeti és mezőgazdaság-tudományi munkákat. Bekapcsolódott a korban virágkorát élő őstörténeti mozgalomba, s kísérletet tett a magyarok régmúltjának és korai művelődéstörténetének összefoglalására (Magyar régiségek, 1839). Ebben a munkájában 18. század végi népi műveltségelemek, főként a pásztor- és parasztviseletek analógiáján következtetett az ősi anyagi kultúra egyes elemeire. Főként helytörténeti és gazdasági témájú írásaiban számos, a korabeli dél-alföldi népélet megismerését segítő néprajzi adalék található. A békés–bánáti református egyházmegye történetéről 1836-ban írott, kéziratban maradt munkáját 1992-ben adták ki. Nyelvészeti írásaiban, nyelvtörténeti és etimológiai fejtegetéseiben nem tudott elszakadni a korra részben jellemző délibábos nyelvészkedéstől. 1817-ben megjelent, A szentesi vas-eke lerajzolása és elkészítése módjának előadása című munkájában ismertette saját eketalálmányát.
A Szentesi Református Ekklézsia Históriája[1] egyik szerzője. A Takács Edit főlevéltáros munkája nyomán közzétett forráskiadványban az 1765 és 1825 közötti események az ő kézírásával lettek megörökítve.
Mindezeken túl jelentős volt pedagógusi tevékenysége is. A 19. század első évtizedeiben széles körben használták az általa írt református népiskolai tankönyveket, de ismeretterjesztő és oktatófüzeteket írt a földművesek és a nők számára is.
Társasági tagságai és elismerései
[szerkesztés]Őstörténeti munkáiért 1839-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották.
Főbb művei
[szerkesztés]- Kis agenda, az urvacsorával élni szándékozó fiúk és leányok számára. 1815
- Erkölcstudomány, röviden előadva. Pest, 1816
- Helvét hitvallást követő békés-bánsági egyházvidék vallási, polgári, tudomány- és földleírási története I–IV. Pest, 1829
- Magyar régiségek I–III. Pest, 1839. REAL-EOD
- Első évi oktató, az írás, olvasás és rajzolás kezdetének ABC-jével (Pest, 1844 és 1847). (PDF). e-Könyvtár Szentes
- Nőitan, vagy az asszonyi nevezetesebb munkák és kötelességek tudománya: Falusi leányok és fiatal asszonyok haszonvételére. (Pest, 1846). (PDF). e-Könyvtár Szentes
- Falusi földmívelőket oktató. - másolat (Pest, 1846). (PDF). e-Könyvtár Szentes
- A természeti és keresztyén vallás életre ható főbb részei. (Kecskemét, 1851). (PDF). e-Könyvtár Szentes
- Népszerű innepi egyházi beszédek szószékre és magán hívek saját házi használatukra. Debreczen, 1852 Online
- A békés-bánáti református egyházmegye története. Szerk. Gilicze László, Kormos László. Békéscsaba–Szeged, 1992
Emlékezete
[szerkesztés]- Az 1853. március 29-i temetésén elhangzottakat[2] - köztük értékes életrajzi adalékokkal - még az évben kinyomtatták.
- Síremléke[3] Szentesen a Szeder-temetőben található[4]
- Az Egyház Zoó János rajztanárral (ifj. Kiss Bálint festőművész tanítványával) megfestette életnagyságú portréját, amelynek ünnepélyes leleplezésére 1881. október 23-án került sor az egyháztanács termében
- Szentesen 1906-ban utcát[5] neveztek el róla (előző neve: Templom utca)
- Szülővárosában, Vésztőn a református általános iskola az ő nevét viseli
- A Szentesi Református Általános Iskola[6] 1993-ban felvette a nevét
- Szentes Város Önkormányzata halálának 150. évfordulóján, 2003-ban emléktáblát avatott[7] az általa építtetett lelkészlak falán
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 218. o. ISBN 963-05-1288-2
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 78. o. ISBN 963-9257-04-4
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 679. o.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 941. o. ISBN 963-547-414-8
További irodalom
[szerkesztés]- Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról. Pest, 1855
- Imre Ernő: Isten szolgája népe szolgálatában - Kiss Bálint (1772-1853). Theológiai Szemle / e-Könyvtár Szentes, 1963
- Filep Antal: Az alföldi népéletkutatás úttörője, Kiss Bálint. in: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1973
- Csőregh Éva: Tudomány vására: Egy 19. századi lelkész-polihisztor-népoktató hagyatékából. in: Világosság 1982
- Filep Antal: A két Kiss Bálint emlékezete Szentesen. in: Békési Élet 1988
- Kiss Bálint. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000
- Kovách Péter - Mód László: Kiss Bálint életútja. Szentesi Élet, 2004. augusztus 13.
- Labádi Lajos: 240 éve született Kiss Bálint református lelkipásztor (I - VII.)
- A jénai egyetem után Szentest választotta, 2012. december 7.
- Az oktatás színvonalának emelése, 2013. január 25.
- A gazdasági reformer és technikai újító, 2013. február 1.
- Találmányaival megelőzte korát, 2013. február 8.
- Új típusú tankönyveket írt, 2013. február 15.
- Tudós társaságok tagjává választották, 2013. február 22.
- „Bort keveset, azt is leginkább vízzel elegyítve ittam”, 2013. március 1.
- Labádi Lajos: 160 éve hunyt el Kiss Bálint református lelkipásztor. Szentesi Élet, 2013. március 22.
- Kiss Bálint református lelkipásztor élete és munkássága (1772-1853). e-Könyvtár Szentes, 2015
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Béládi István - Gaál István - Kiss Bálint: A Szentesi Református Ekklézsia Históriája
- ↑ Gyászbeszédek és énekek néhai nagytiszteletű Kiss Bálint úr végtisztességére. e-Könyvtár Szentes
- ↑ Tímár Ferenc: Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész síremléke. e-Könyvtár Szentes
- ↑ Szentes, Szeder temető (Nagyhegy sori temető). Google Térkép
- ↑ Google Térkép: Szentes, Kiss Bálint utca
- ↑ Kiss Bálint Református Általános Iskola
- ↑ Vidovics Ferenc: Emléktábla avató a Kiss Bálint utcában. Szentesi Mozaik, 2003. március 26.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Ifj. Kiss Bálint rajza édesapjáról -
Emléktáblája szülővárosában, Vésztőn -
A Szentesi Református Népiskola (Untermüller Ernő színezett lapja, 1910) -
Az új Központi Református Népiskola és a nagytemplom (1930) -
A Kiss Bálint utca (Kováts Károly festménye, 1924) -
Kiss Bálint és felesége sírja a Szeder temetőben -
Szentes, Kiss Bálint utca, előtérben a lelkészlak -
Kiss Bálint emléktáblája a lelkészlakon (Szentes, 2003) -
Díszkút Vésztőn, a róla elnevezett általános iskola előtt. -
Emléktáblája a vésztői díszkúton
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
