Kiskorna

	Kiskorna (Krná)
	; Kiskorna zászlaja
	; Kiskorna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Poltári
Rang	község
Első írásos említés	1435
Polgármester	Drahomíra Hricová
Irányítószám	985 25
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	PT
	Népesség
Teljes népesség	54 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	318 m
Terület	14,02 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 19° 44′ 25″48.510000°N 19.740278°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 19° 44′ 25″48.510000°N 19.740278°E
	Kiskorna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskorna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskorna (szlovákul: Krná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése

Losonctól 27 km-re, északkeletre fekszik.

Története

A település a 14. században keletkezett, 1435-ben említik először. 1573-ban "Korme Lehota" néven szerepel írott forrásban. A füleki váruradalomhoz tartozott, majd több nemes család birtoka volt. 1828-ban 39 házában 291 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: "KORNA. Krena. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Plati, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Berzenczének szomszédságában, és annak filiája, barátja ollyan mint Bisztriczkáé."^[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: "Korna, (Krna), Nógrád m. tót falu, magas hegyek közt Gömör vmegye szélén: 17 kath., 274 evang. lak., kik leginkább faeszközök készitéséből élnek. Roppant erdejében medve is találtatik. Határa sovány. F. u. Plathy Sámuel. Ut. p. Zelene."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Kiskorna. (Azelőtt csupán Korna.) A gömöri határszél közelében, az Oszicsina nevű hegy alatt fekszik. Kisközség, 68 házzal és 402 tótajkú, ág. ev. vallású lakossal. Postája Ipolyróna, távírója és vasúti állomása Ipolyszele. A középkorban e község határában két helységet találunk; az egyik Kerna, a másik Kerna-Lehota. 1548-ban mindkettő Bebek Ferenczé volt, 1698-ban pedig Orlé Miklósé. 1715-ben és 1720-ban 1 magyar és 13 tót háztartást vettek föl itt az összeírásba s ekkor már a Csemitzky család volt a földesura. 1770-ben Csemitzky Péter és Gábor és Platthy András, 1826-ban pedig Platthy Sámuel. A Platthy család itteni birtokai a Vattayakra, majd a Horkovicsokra szállottak és jelenleg is Horkovics Gyulának van itt nagyobb birtoka, az övé az egykori Csemitzky-féle kúria is, mely a XVII. században épült, 1820-ban Platthy Sámuel renováltatta és hozzáépített. 1831-ben és 1873-ban ezt a községet sem kerülte el a kolera. Az itteni ág. h. ev. templom 1905-ben épült. A községhez tartoznak Oszicsina-, Nyeklen-, Ujvilág- és Závoda puszták."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 426, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 82 lakosából 79 szlovák volt.

2011-ben 51 lakosából 43 szlovák volt.

2021-ben 54 lakosából 2 magyar, 46 ( 1) szlovák, 5 egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1905-ben épült.
Klasszicista kúriája 1820-ban épült a korábbi, 17. századi reneszánsz kúria helyén.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 17.)
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 17.)

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]