Ugrás a tartalomhoz

Király Színház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Király Színház
TelepülésBudapest
CímKirály utca (71)
Megnyitás1903. november 6.
Bezárás1940
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Király Színház (Budapest)
Király Színház
Király Színház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 04′ 02″47.504030°N 19.067150°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 04′ 02″47.504030°N 19.067150°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Színház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Király Színház és legnépszerűbb művésznője, Fedák Sári. 1900-as évek
(Ismeretlen fényképész felvétele. Topográfiai Gyűjtemény)

A Király Színház 1903. november 6-án nyílt meg Budapesten, a Király u. 71. számú épületben. A színházat Beöthy László alapította, és már a működési engedély megszerzése komoly nehézségekbe ütközött.

Története

[szerkesztés]

1903-ban Beöthy László egy belgrádi kávéházban bevallotta barátainak: „Elég volt az újságírásból. Színházat akarok csinálni.” Az új színház épülete a Somossy Orfeum volt eredetileg, a lerobbant épületet Rákosi Szidi (Beöthy László édesanyja) családja segítségével megvásárolta és felújította.[1] A munkálatok Márkus Géza tervei alapján zajlottak.[2]

A színház első bemutatója Huszka Jenő Aranyvirág című operettje volt, a valódi áttörés azonban Kacsóh Pongrác János vitézével érkezett el, amelyre 1904. november 14-én került sor. 1925-ig a Király Színház – Beöthy kiváló üzleti és művészi érzékének köszönhetően – Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt. 1918–1925 között a Király Színház az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. színházaként működött; az 1918-ban alapított részvénytársaságot szintén Beöthy vezette.

Az UNIO Rt. bukása után megszűnt az állandóság a színház vezetésében, a következő 11 évben 6 igazgató vezette a társulat munkáját, rövid időket töltve el a poszton ahhoz, hogy valódi műsorpolitikát alakíthassanak ki. Beöthyt először Faludi Jenő váltotta, majd 1929 szeptemberétől Lázár Ödön volt az igazgató. Három évvel később már Föld Aurél volt a vezető, majd 1934. szeptembertől 1935. szeptemberig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, végül 1935. szeptembertől a bukásig Spitz Artúr következett.

A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A színvonal visszaesése valamint az általános gazdasági visszaesés a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát.

Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A színház egykori épületében ma az Újpesti TE vívó szakosztálya működik.

A Király Színház társulatához tartoztak többek között: Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környey Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád.

Jelentősebb operettbemutatói

[szerkesztés]

A Király Színházban csaknem 250 darabot játszottak összesen, köztük dzsessz-operettet is bemutattak, kísérleti jelleggel. A legfontosabb művek:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További források

[szerkesztés]