Ugrás a tartalomhoz

Kincugi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Mishima edény hakeme típusú teatál, arany lakkal kincugi javítási munkálatokkal (jobbra), 16. század
Kisebb javítás (felül) Nabeshima edény egy mályvavirágos tányér, 18. század, Edo-kor

Kincugi (金継ぎ?, ’arannyal történő összeillesztés’) vagy más néven kincukoroi (金繕い?, ’arany javítás’) a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével, a maki-e technikához hasonló módszerrel.[1][2][3][4] Filozófiaként az objektum (tárgy) történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni.[5]

Eredete

[szerkesztés]

A lakkozás régi hagyomány Japánban,[6][7] és valószínűsíthető, hogy valamikor más kerámiajavítási módszerek helyettesítéseként kombinálták a kincugit és a maki-e technikát. Egy elmélet szerint a kincugi akkor keletkezett, amikor a japán sógun Asikaga Josimasza a 15. század végén egy törött kínai teáskannát visszaküldött Kínába, hogy javítsák meg.[8] Mikor visszaküldték a teáskannát fémkapcsokkal megjavítva, a japán kézművesek esztétikusabb megoldásra törekedtek. A gyűjtők annyira megszerették ezt az új művészetet, hogy egyeseket meg is vádoltak azzal, hogy szándékosan összetörték az értékes kerámiákat, hogy aztán megjavíthassák a kincugi arany varratokkal.[1] A kincugi szorosan kapcsolódik a csanojuhoz (japán teaszertartás) használt kerámiaedényekhez.[2] Míg a folyamat a japán kézművesekhez kapcsolódik, a technikát más, például kínai, vietnami és koreai eredetű kerámiákon is alkalmazták.[9]

Filozófiája

[szerkesztés]

A kincugi hasonlít a vabi-szabihoz, mert elfogadja a hibásat, a tökéletlent.[10][11] A japán esztétika a tárgy (objektum) használatának értékét hordozza. Ez észszerű magyarázat lehet arra, hogy miért tartunk meg egy tárgyat még azután is, hogy eltört, valamint igazolja magát a kincugit, kiemelve a töréseket és javításokat mint eseményeket a tárgy életében, ahelyett hogy az elveszítené funkcióját, amikor megsérül, eltörik. A kincugi kapcsolódhat a „tudatnélküliség” musin (無心?) japán filozófiájához, amely magában foglalja a nem kötődés fogalmát, a változás és a sors fogalmát az emberi élet aspektusaként.[12]

A modern művészetre gyakorolt hatása

[szerkesztés]

A modern művészek kísérletezgetnek az ősi technikával, mint a megsemmisülés és újjászületés általi veszteség, egység és fejlődés ötletének elemzésére való módszerrel.[13] Bár eredetileg a kincugit nem fogadták el külön művészeti ágnak, volt már kiállítása a Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Herbert F. Johnson Művészeti Múzeumban.[1][2][11]

A kincugi megihlette Tim Bakert, a kanadai Hey Rosetta! bandának tagját a 2014-es Második Látásra album elkészítésekor. Az egyik dal címe a Kincukoroi nevet viseli. és az album borítóján egy kincugival megjavított tál van.

A The Rural Alberta Advantage együttest is inspirálta: a 2014-es albumuknak az Aranyozott címet adták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Gopnik, Blake: At Freer, Aesthetic Is Simply Smashing (angol nyelven). The Washington Post, 2009. március 3..
  2. ↑ a b c Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics (angol nyelven). Smithsonian. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  3. ↑ Daijisen (japán nyelven)
  4. ↑ Kincugi, az arannyal ragasztás művészete. Mosthallottam.hu, 2019. július 21. [2022. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 4.)
  5. ↑ „Kintsugi: The Centuries-Old Art of Repairing Broken Pottery with Gold”, My Modern Met, 2017. április 25. (Hozzáférés: 2017. július 12.) (angol nyelvű) 
  6. ↑ Ota, Alan K.: Japan's Ancient Art of Lacquerware (angol nyelven). The New York Times, 1985. szeptember 22.
  7. ↑ Ken Johnson: A Craft Polished to the Lofty Heights of Art (angol nyelven). The New York Times, 2008. április 4. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
  8. ↑ Gopnik, Blake: 'Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics' at Freer (angol nyelven). The Washington Post, 2009. március 3.
  9. ↑ Golden Seams: The Japanese Art of Mending Ceramics (angol nyelven). Smithsonian, 2008. november 8. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  10. ↑ Kintsugi Is Recognizing Beauty in Broken Things | Make: (angol nyelven). Make: DIY Projects and Ideas for Makers, 2015. augusztus 17. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  11. ↑ a b Andrea Codrington, Lippke: In Make-Do Objects, Collectors Find Beauty Beyond Repair (angol nyelven). The New York Times, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  12. ↑ Kwan, Pui Ying. „Exploring Japanese Art and Aesthetic as inspiration for emotionally durable design” (angol nyelven). 
  13. ↑ Taylor, Andrew: Smashing idea to put it together again (angol nyelven). Sydney Morning Herald, 2011. február 27.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kintsugi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kincugi&oldid=27113499”