Khilón
Khilón | |
Született | nem ismert Spárta |
Elhunyt | i. e. 556 után Pisa |
Állampolgársága | Spárta |
Foglalkozása | |
Tisztsége | Ephorosz (i. e. 556 – i. e. 555) |
Sírhelye | Heroon of Chilon at Sparta[1] |
Filozófusi pályafutása | |
Ókori Görögország – Ókor – | |
Fontosabb művei | Mondások, elégikus költemények |
A Wikimédia Commons tartalmaz Khilón témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Khilón a hagyomány szerint Spárta ephorosza volt i. e. 556-ban, Damagetosz fia, a hét bölcs egyike. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkort nyerte meg az olümpiai játékokat.
Reformjai
[szerkesztés]Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz, bár Szatürosz szerint ezt Lükurgosz alkotmánya határozta meg így. Az antik hagyomány neki tulajdonítja a spártai szellemnek, amit ma annak ismerünk, megerősítését, de a sokak által nemlétezőnek tartott Lükurgosszal szemben megalkotását is. A régészeti adatok szerint az i. e. 6. század közepéig Spárta kereskedőállam volt, de akkor megszűntek kapcsolatai, nem bírván a versenyt Athénnal, Korinthosszal és másokkal, s valószínűleg ez kényszerítette ki a militarizálódás felé ható társadalmi változásokat.
Neki tulajdonított mondások
[szerkesztés]- "Ne mondj rosszat a holtakról."
- "Tiszteld az öregkort."
- "Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az."
- "Ne nevesd ki a szerencsétlen embert."
- "Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled."
- "Tanuld meg saját házadat irányítani."
- "Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet."
- "Tartsd kordában dühödet."
- "Ne utasítsd el a jóslatokat."
- "Ne kívánj lehetetlent."
- "Ne siesd el utadat."
- "Engedelmeskedj a törvényeknek."
Források
[szerkesztés]- The Lives and Opinions of the Eminent Philosophers, by Diogenes Laertius
- Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei (Budapest, Jel, 2005)
- Plinius, 7, c. 33.
- Online verzió: [1]
- ↑ Description of Greece, 3.16.4