Ugrás a tartalomhoz

Kerepesi út

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerepesi út
Közigazgatás
OrszágMagyarország
Település
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kerepesi út (Budapest)
Kerepesi út
Kerepesi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″47.502000°N 19.124600°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″47.502000°N 19.124600°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerepesi út témájú médiaállományokat.

A Kerepesi út Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb sugárútja. Ma a Keleti pályaudvartól az egykori városhatárig (ami 1950-től a X. és XVI. kerület határa), a Sárgarózsa utcáig tart. 1906 előtt a Kerepesi út része volt „Belső Kerepesi út” néven[1] a Rákóczi út is, amikor is a szakaszt II. Rákóczi Ferencről nevezték át, mivel ekkor ezen az úton kísérték hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig; a (1906-ig) „Külső Kerepesi út” pedig 1923-ig egészen Kerepesig, illetőleg Hatvanig tartó országút is volt.[2]

A modern útrendszerben a Kerepesi út a 3-as főút része (utóbbit a Clark Ádám tértől számítják), igaz a 3-as főút jelzést csak Budapest közigazgatási határán kívül használják.

Története

[szerkesztés]

Az egykori Kerepesi út története (a mai Rákóczi utat is ideértve) a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját. Nevét útvonala alapján kapta, mivel Kerepesen halad keresztül, tágabb értelemben pedig Hatvanig tart, amire a kezdetét is jelző egykori Hatvani kapu is utalt.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században a belvárosi szakasznak még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig ezen az úton kísérték. Az esemény megörökítésére ezt a szakaszt átnevezték Rákóczi úttá. Ekkortól nevezték át az addig „Külső kerepesi-út” elnevezésű utat „Kerepesi-út“-ra, illetve ennek következtében az addig volt „Rákóczi-utcza” (a Rákóczi téri csarnok mellett[3] a tértől a Víg utcáig,[4] 1931-től Vásár utca[5]) a Táncsics, a Csömöri út Baross tértől a Hajtsár útig tartó szakasza a Thököly út, az addigi „Thököly-utcza” (a Tisza Kálmán tér és a Népszínház utca között) pedig a Vay Ádám nevet kapta.[6]

A Kerepesi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban megindult rajta a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút. 1908–1909-ben a makadámutak kátrányosítására tett első kísérleteket a Thököly és a Kerepesi utakon[7] végezték.

Egykor Pest belvárosától Kerepesig húzódott, de az idők során több szakaszát is átnevezték. A Rákóczi úti szakaszon kívül így történt az Örs vezér tere utáni részekkel is. 1923-ban (Horthy Miklós kormányzóvá választását követően) innentől Kerepesig Horthy Miklós út, a második világháború befejezése után pedig Szabadság út(ja) lett.[8][9] Később ennek a fővárosi szakaszát az egykori városhatártól (ami 1950-től a X. és XVI. kerület határa) ismét átnevezték: előbb a Pirosrózsa utca 1. és Sárga­rózsa utca 1-től a Katóka utcáig (Sashalom és Mátyásföld határa) még megmaradt Szabadság néven, a Sarjú utcától Cinkotáig pedig felvette a Széchenyi út, 1977 után pedig ez az egész szakasz (Nagyiccétől a Szilas-patakig) a Veres Péter út nevet,[10][11][12] Veres Péter egykori politikus, honvédelmi miniszter után. Cinkotánál neve Szabadföld út, majd a mai városhatártól kezdve Kistarcsán és Kerepesen is Szabadság út (illetve Szabadság útja) maradt (ez a név egyébként Gödöllőn keresztül egészen Aszódig megmaradt).

Közlekedés

[szerkesztés]

1884-ben megnyílt a[z akárcsak Velencében, a teherbíró altalaj mélyebben fekvő elhelyezkedése miatt cölöpökön nyugvó] Keleti, akkori nevén a Központi pályaudvar a Kerepesi úti vámnál, a csupán 1902-ben Baross tér névre keresztelt névtelen területnél – a Kerepesi út innen a Duna felé vezető szakaszát 1906-ban nevezték el Rákóczi útnak. 1885. június 6-án indult a Központi Városházától ki Zugló felé a lóvasút. A pályaudvarra omnibuszok is közlekedtek, a tehetősebb polgárok bérkocsival juthattak el oda. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1888-ban adta át az akkor még a „Kerepesi úti végállomás”, majd 1958–1967 között a Baross térről induló (a 2011-ben bevezetett számozási rendszerben) H8-as és H9-es HÉV vonalának első, Cinkotáig tartó szakaszát. Ezt később Csömör felé, majd Gödöllőig, az Ilonatelepen át vezető nyomvonalakon meghosszabbították. A Baross téren is áthaladó villamos viszonylatok kiépítését és üzemeltetését a BKVT – ismertebb nevén a „barna villamos” – végezte 1897-től. 1911-ben elkészült a BHÉV rákosszentmihályi hurokvágánya. A „sárga villamos” a főváros két nagy forgalmú pályaudvarát – a Keletit és a Nyugatit – közvetlen járattal összekapcsoló viszonylata 1913-ban indult. A Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV szárnyvonal az 1930-as évektől rövidebb útvonalon járt, később pedig, mikor már csak a Csömöri útig közlekedett, nem volt közvetlen összeköttetésben a Kerepesi úttal sem. (Végül 1953–1970 között mint villamos üzemelt.)

A Keleti pályaudvar után az onnan kivezető vágányok felett 1925-ben épült az első, még a főúttal közös vasúti-közúti híd. Amely a a hidat tartó sok vasbeton oszlopról kapta a „százlábú” elnevezést. A második világháború után 1945-ben újjáépült a HÉV hídja, 1948-ban épült mellé a közúti híd, majd 1972-ben a megszűnt HÉV szakasz pályájának helyére kerültek a befelé tartó közúti sávok. Mai formáját a 2015-2017 közötti rekonstrukció során nyerte el. A korábbi vasbeton felsőpályás gerendahidat acélszerkezetű alsópályás ívhíd cserélte le. A korábbi híd nevét adó tartóoszlopokat elbontották.[13][14]

Később autóbusz- és trolibuszjáratok is biztosították a forgalmat a Kerepesi úton. Mivel a 2-es metró forgalma 1970-ben megindult, a HÉV-végállomás és a kelet-pesti autóbuszok végállomása is az Örs vezér téri csomóponthoz került. Ekkor rövidült ideáig a gödöllői és a csömöri HÉV és szűnt meg egyben a rákosszentmihályi szárnyvonal.[15][16][17][18][19]

A Kerepesi út az 1970-es évek óta a Keleti pályaudvartól a Budapest–Záhony-vasútvonal 1941-ben épült felüljárójáig irányonként három forgalmi sávos. A Fogarasi úti elágazástól a balparti körvasút felüljárójáig irányonként két sávos. Utána szűkül irányonként egy sávra. Folytatása a belváros felé a Rákóczi út, míg a kelet-pesti külvárosok felé a Veres Péter út.

Épületei

[szerkesztés]
Bővebben: A budapesti Kerepesi út épületeinek listája

Az út a szépirodalomban

[szerkesztés]
  • Verset írt az útról (A Kerepesi út címmel) Heltai Jenő; a költő Budapest legszebb útjaként aposztrofálta.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A Hatvani kapu
    A Hatvani kapu
  • A Kerepesi, ma Rákóczi út a Hatvani ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal. Baloldalt felül az épülő Citadellával
    A Kerepesi, ma Rákóczi út a Hatvani ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal. Baloldalt felül az épülő Citadellával
  • Az út belváros felé vezető része a Puskás Ferenc Stadionnál 2012-ben. Háttérben a Széchenyi-hegyi adótorony
    Az út belváros felé vezető része a Puskás Ferenc Stadionnál 2012-ben. Háttérben a Széchenyi-hegyi adótorony

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Várnai Gábor: Keleti Kapu program első szakasz: problémafeltárás Executive Summary I. rész, mek.oszk.hu - 1999.
  2. ↑ A Debrecen-szálló, 8 Órai Ujság 17. évfolyam 110. szám - 1931. május 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. ↑ Thököly—Vay Ádám—Táncsics-utcza, Magyarország 13. évfolyam 291. szám - 1906. december 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ 1. rész A) Kerületek, utczák, utak, terek és dűlők jegyzéke, Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 18. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1906-1907.
  5. ↑ Fővárosi Közlöny 42. évfolyam 33. szám - 1931. május 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. ↑ Utczaelnevezések/VII-ik és VIII-ik kerület. Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - XI. Vegyesek, Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908, library.hungaricana.hu - 1907–1909.
  7. ↑ A makadámutak kátrányozása, Magyarország 16. évfolyam 296. szám - 1909. december 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ Horthy Miklós-ut, Rákos Vidéke 23. évfolyam 21. szám, library.hungaricana.hu - 1923. május 27.
  9. ↑ Tóth Orsolya: Mátyásföld utcanevei (1889–2004) (107, 108. old.) Névtani értesítő 28. (évf.) szám, mnytud.arts.unideb.hu - 2006.
  10. ↑ Király Elemér: Budapesti útmutató (Budapest utcajegyzéke; Sz: 384, 386, 397. old.) Budapest, Műszaki Könyvkiadó - 1956. (online: adtplus.arcanum.hu)
  11. ↑ A fővárosi főúthálózatába tartozó és a Főigazgatóság által kiemelt utak jegyzéke (XVI. kerület, 7. old.), Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), library.hungaricana.hu - 1973. december 10.
  12. ↑ A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1977. augusztus 17-én megtartott ülésén az érintett kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján meghozott 688, 689/1977. sz. határozat, Fővárosi Közlöny 27. évfolyam 9-10. szám - 1977. szeptember 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ Sereg Tamás (2015). „A Kerepesi úti „Százlábú” híd átépítése”. Sínek Világa. (Hozzáférés: 2021. február 4.)  
  14. ↑ A Kerepesi úti "Százlábú híd" helyreállítása és átadása. Filmhíradók Online, 1945. szeptember. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  15. ↑ Meg akarják szüntetni a rákospalotai HÉV-et is, Népszava 66. évfolyam 273. szám - 1938. november 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. ↑ K. Juhász Erzsébet: A kocogó lóvasúttól a metróig (16–25. old.), Baross tér, Bp. VIII. kerület Önkormányzata, c3.hu - 1998.
  17. ↑ A XV. kerület tömegközlekedésének fejlődése régi térképeken. bpxv.blog.hu (Hozzáférés: 2021. október 28.)
  18. ↑ Sashalom városközpont komplex rehabilitációja – Akcióterületi terv, bp16.hu - 2009. augusztus
  19. ↑ 100 éves a Gödöllői HÉV, bkv.hu - 2011. nov. 26.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerepesi_út&oldid=27505019”