Kercs
| Kercs (Керчь) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna (de jure) Oroszország (de facto) | ||
| Terület | Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna) Krími Köztársaság (Oroszország) | ||
| Járás | Kercsi járás | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | i. e. 610 | ||
| Irányítószám | 98300–98399 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 154 621 fő (2021) | ||
| Népsűrűség | 1464,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 10 m | ||
| Terület | 108 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC 3) EEST (UTC 3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 20′ 19″, k. h. 36° 28′ 05″45.338611°N 36.468056°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 19″, k. h. 36° 28′ 05″45.338611°N 36.468056°E | |||
| Kercs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kercs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kercs (ukránul Керч, oroszul Керчь, krími tatár nyelven Keriç) város Ukrajnában, a Krím félszigeten.[1] Lakossága 157 000 fő. A város a Krím félsziget keleti végében, a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválaszó Kercsi-szoros partján fekszik, amelyen át a 2018 májusában átadott Krími híd köti össze a Tamany-félszigettel. A Krím 2014. februári orosz megszállása óta a város orosz ellenőrzés alatt áll.
Történelem
[szerkesztés]Milétoszi görög telepesek az i. e. 6. században alapították. A Boszporoszi Királyság része volt Pantikapaion néven. A 6. században a várost elpusztították a hunok. Bizánci erőd és templomok épültek ekkor, utóbbiak közül néhány ma is látható. A Kazár Birodalom része lett. A 10. században a Kijevi Rusz része lett Korcsev néven. 1318-ban genovai település és az olaszok Cserkio néven erődöt építettek. A 15. században Oszmán Birodalom része lett. A török fennhatóság idején a régi fellegvárat megerősítették, majd egy újat építettek. 1771-ben az orosz flotta megjelenésekor a törökök elhagyták a várost, amely részévé vált az Orosz Birodalomnak. Új orosz erőd épült, a város egyre fontosabb szerepet töltött be, mint előőrs a Fekete-tenger felé vezető tengeri kereskedelmi úton. A 19. században kezdték az ipar fejlesztését, kiépült a belváros mai formája. A második világháború alatt a szovjet csapatok véres csatákat vívtak a városért, kétszer is visszafoglalták a Wehrmachttól. A város fontos tengeri kikötővé vált az Azovi-tengertől a Fekete-tenger felé vezető uton, mint kompkikötő a Kercsi-félsziget, Krím és a Taman-félsziget, Oroszország között.[2]
Közlekedés
[szerkesztés]A Kercsi repülőtér (Аэропорт "Керчь") a város nyugati szélén helyezkedik el.
A vasútállomás (Железнодорожная станция "Керчь") a városközpontban található, a Privokzalna téren. Szimferopolba (9 óra, éjszaka). Dzsankojba, ahol átszállási lehetőség van Szimferopol felé. Oroszországba: Moszkva (32 óra, heti 3x, nyáron)
A 'Kercsi Buszállomás' (Автостанція "Керч") Eremenko Marsala u. 30. A tengerparton található. Buszok Feodoszijába (2 óra, napi 10x), Szudak (3½ óra, naponta 1x), Szimferopol (4¾ óra, nyáron óránként) és más krími településekre. Az Jalta-Novorosszijszk és az Odessza-Krasznodar nemzetközi járatok is érintik a várost.
A halászkikötő (Морской рыбный порт) Szverdlova u. 49. (A belvárosban). Csónakbérlési lehetőség.
Nemzetközi autós kompkikötő (Керченская паромная переправа) 10 km-re keletre található.[3]
A buszközlekedésben a legfontosabb az 5-ös iránytaxi-járat, amely a belváros és a buszállomás között közlekedik. A 16-osok a vasútállomás és a buszállomás között közlekednek.[4]
Látnivalók
[szerkesztés]
Jeni-Kale erőd (Фортеця Ені-Кале) 8 km keletre. Szipjagina u. Török erőd. Egykor 12000 katona szálláshelye és a török pasa rezidenciája volt. Az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közötti hajóforgalom ellenőrzése volt a feladata. Három oldalról vizesárok vette körül. A vizet egy kerámia csatornán keresztül kilométerekről szállították ide. 1771-ben harc nélkül megadta magát az erőd az orosz erőknek.
Cári kurgán (Царський курган) 6 km keletre. Szkifszkaja u. A Szpatrokidov dinasztia egyik tagjának a sírja. Ez a dinasztia uralta a Boszporuszt i. e. 438-109 között. A sírdomb 17 méter magas és 36 méter kerületű kőfal veszi körbe. A sírkamra piramis alakú, a tetején faragott kősziklák vannak és 12 fokozatosan csökkenő koncentrikus hengerből áll. A kriptát már az ókorban teljesen kifosztották, és később csupán egy fából készült szarkofág maradványait találták meg.
Adzsimuskaj katakomba történelmi múzeum (Музей истории обороны Аджимушкайских каменоломен) Malcsenko Bratjev u. 36. Korábban mészkőbánya volt.
Demetri kripta (Склеп Деметри), Perepelic Bratjev u. 23. A termékenység istennőjének sírja. 1895-ös ásatás során találtak rá. Kripta valójában egy négyzet alakú szoba, méretei 2,20 x 2,75 m. A falain az istennő képe, valamint Kalüpszó nimfa és Hermész isten (az utasok védőszentje) és Hadész (a síron túli királyság uralkodója) láthatók a boszporuszi festészet stílusában.
Melek-Csesmenszkij kurgan (Мелек-Чесменський курган) Gajdara u. Ez a temetési emlékmű a Boszporuszi építészet szép példája. A nevét a közeli folyóról kapta, jelentése: "a királyi folyó." A sírdomb részei: a sírkamra piramis boltozattal és az ide vezető folyosó. A teraszos sírkamrák csoportjába tartozik. Az itt talált legértékesebb leletek: szkíta csavart arany gyűrű, arany tál és medalion az orosz állami Ermitázs Múzeumban láthatók.
Érdekességek
[szerkesztés]A városról kapta nevét a 2216 Kerch kisbolygó.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ History of the area. [2013. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
- ↑ komp. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
- ↑ menetrend. [2021. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
- ↑ JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
További információk
[szerkesztés]- Látnivalók , (ukránul) és (angolul)
