Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság

Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság
Қазақ Советтік Социалистік Республикасы 1936. december 5. – 1991. december 16.
Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság címere Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Almati
Terület	2 717 300 km²
Népesség	16 711 900 fő
Hivatalos nyelvek	kazah, orosz
Beszélt nyelvek	kazah, orosz, ukrán, belarusz, üzbég
Pénznem	szovjet rubel
Kormányzat
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió egyik tagállama volt 1936-tól az anyaország 1991-es széthullásáig. Az Oroszországi SZSZSZK mellett a másik transzkontinentális ország volt Eurázsiában. 

Teljes területe 2 717 300 négyzetkilométer volt, Oroszország után a második legnagyobb volt az unióban. Fővárosa Alma-Ata (ma Almati) volt. Az államot az egyetlen legálisan működő párt, a Kazah Kommunista Párt irányította. Utódállama a Kazah Köztársaság.

1990. október 25-én a kazah kormány bejelentette belpolitikai szuverenitását, majd 1991. december 16-án a teljes függetlenséget. A függetlenedés után Nurszultan Abisuli Nazarbajev lett a köztársaság elnöke 2019. március 19-ei lemondásáig.

A Kazah SZSZK-t 1991. december 10-én átnevezték Kazah Köztársaságra, hat nappal később kikiáltották a függetlenséget, a szovjet tagállamok között az utolsóként. A Szovjetuniót 1991. december 25-én hivatalosan is megszüntették, Kazahsztánt pedig 1992. március 2-án felvették az ENSZ-be.

Elnevezése

Az országot a türk eredetű kazah népről nevezték el, akik az orosz és a szovjet uralom előtt erős nomád államot vezettek Közép-Ázsiában. Az Orosz Birodalom alatt a türk népeket egységesen kirgizeknek nevezték, a kazah név csak az 1920-as években bukkan fel újra, Kazahsztán elnevezésében pedig 1925-től hivatalos.

Története

Létrejötte

A Kazah SZSZK jogelődje, a Kirgiz ASZSZK 1920. augusztus 26-án jött létre, az Alas Autonómia megszűnésekor, ami a kezdetektől fogva az Oroszországi SZSZSZK alá volt rendelve. 1925-ben az autonóm köztársaságot átnevezték Kazah ASZSZK-á, majd 1936. december 5-én teljes jogú szovjet köztársaság lett.

1932-33-ban a nagy kazah éhínség idején 1.5 millió ember halt éhen, amiből 1.3 millió volt kazah nemzetiségű.

1937-ben deportálták az első nagyobb népcsoportot a Szovjetunióban: az orosz Távol-Keleten élő koreaiakat Kazahsztánba szállították. Megközelítőleg 170 000 főt kényszerítettek lakhelyük elhagyására.

1931 és 1959 között a Szovjetunió területéről több mint egymillió politikai elítéltet internáltak a karagandai munkatáborba. A halottak száma ismeretlen.

Az 1950-es és 60-as években rengeteg szovjet (főleg orosz) állampolgár telepedett le a még műveletlen, északi területeken. Ezeken a helyeken az oroszok kisebbségi státuszba szorították az addig nomád életformát folytató kazahokat. Ennek eredményeképpen a kazah nyelv használata csökkent, de a függetlenség óta megkezdődött a nyelvi megújulás. A kisebbségek (az oroszokat leszámítva) 1991-ben a teljes népesség csupán 8%-át tették ki. Többségük, mint a németek, fehéroroszok, zsidók, ukránok vagy a koreaiak azóta elhagyták az országot, helyükre a szovjet utódállamokból érkeztek új lakosok.

Megszűnése

1986-ban Mihail Gorbacsov elbocsájtotta a Kazah Kommunista Párt első titkárát, Konyajevet, helyébe az orosz származású Gennagyij Kolbint nevezte ki. December 16-19 között országszerte zavargások törtek ki, amit a KGB a Vörös Hadsereggel együtt vert le. Almatiban, a Brezsnyev téren tüntetők közé szovjet fegyveresek lőttek, a halottak száma megközelítette a 200 főt. A tüntetésen részt vett egyetemi hallgatókat indok nélkül elbocsájtották az egyetemekről.

1990. március 25-én tartották Kazahsztán első választását, ahol Nurszultan Nazarbajevet választották meg az első elnöknek. október 25-én bejelentették a köztársaság belpolitikai szuverenitását. 1991-ben népszavazást tartottak a Szovjetunió fennmaradásról, ahol a részt vettek 94,1%-a támogatta az uniót, de egy más típusú formában. Az eredményes népszavazás törvénybe iktatását a moszkvai puccs akadályozta meg. 

Ezeknek az eseményeknek a hatására a Kazah SZSZK nevéből eltávolították a "szovjet szocialista" jelzőt, 1991. december 10-től az ország hivatalos elnevezése Kazah Köztársaság. Függetlenségét december 16-án (az almati tüntetés ötödik évfordulóján) kiáltották ki, utolsóként a szovjet tagállamok közül. December 21-én tartották Almatiban a Szovjetunió megszűnését kezdeményező gyűlést. December 25-én, Gorbacsov lemondásával hivatalosan is megszűnt a Szovjetunió, helyette (a balti államok kivételével) létrejött a Független Államok Közössége. Ugyanekkor Kazahsztánt is elismerték, mint független államot.

1993. január 28-án kiadták Kazahsztán új alkotmányát.

Népessége

Kazahsztán négy fő etnikai csoportjának létszámbeli változása 1970-ig (kazahok-kék, oroszok-vörös, ukránok-sárga, üzbégek-lila).

A mai Kazahsztán területén 1897-ben tartották az első, részleges népszámlálást. A teljes népesség 81,7%-a (3 392 751 fő) kazah, 10,95%-a (454 402 fő) orosz, 1,91%-a (79 573 fő ) ukrán, 1,34%-a (55 984 fő) tatár ( illetve ugyanennyi ujgur), 0,7%-a (29 564 fő) üzbég, 0,28%-a (11 911 fő) mordvin, 0,11%-a 4888 fő) dagesztáni nemzetiségűnek vallotta magát. 1500-3000 fő közötti etnikummal rendelkeztek még a türkmének, a németek, a baskírok, a zsidók és a lengyelek. 

Nemzetiség	1926	1939	1959	1970	1979	1989
Kazah	58,5%	37,8%	30%	32,6%	36%	40,1%
Orosz	18%	40,2%	42,7%	42,4%	40,8%	37,4%
Ukrán	13,88%	10,7%	8,2%	7,2%	6,1%	5,4%
Belarusz	0,51%	1,2%	1,5%	1,2%	1,1%	0,8%
Német	0,82%	1,5%	7,1%	6,6%	6,1%	5,8%
Tatár	1,29%	1,76%	2,1%	2,2%	2,1%	2%
Üzbég	2,09%	1,96%	1,5%	1,7%	1,8%	2%
Ujgur	1,01%	0,58%	0,6%	0,9%	1%	1,1%
Koreai	0,8%	0,6%	0,6%	0,6%

Kazahsztán etnikai összetétele százalékos megoszlással.

Éhínségek

Kazahsztán etnikai összetételének egyik legfontosabb változása az 1920-as és az 1930-as évek éhínségei voltak. Különböző becslések szerint csak az 1930-as évek éhínségében, a kazahok 40%-a halt éhen. A hivatalos kormányzati népszámlálás adatai szerint a kazah népesség 1926-ban 3,6 millióról, 1939-re 2,3 millióra csökkent.

Gazdaság

A második világháború után Kazahsztánban is megindult az ipari fellendülés, nagyvárosok és gyárak épültek ki a fontos természeti erőforrás-lelőhelyek körül.

A szemijpalatinszki nukleáris tesztüzem és a bajkonuri űrrepülőtér is a Kazah SZSZK területén épült ki.

1953-ban kezdődött meg a szűz földek bevonása a mezőgazdasági termelésbe. A mezőgazdaság erőltetett fejlesztését Hruscsov rendelte el, amivel a még nomád életformát követő kazahokat is a városokba száműzték. A várt terméshozam azonban elmaradt, a programot az 1960-as években felszámolták.

Külső hivatkozások

• Kazakhstan: Seven Year Plan for Prosperity by Dinmukhamed Konayev, a 1958 Soviet propaganda booklet