Ugrás a tartalomhoz

Kalcium-szilikát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalcium-szilikát
IUPAC-név Kalcium-szilikát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1344-95-2
PubChem 14941
ChemSpider 14235
ATC kód A02AC02
Gyógyszer szabadnév calcium silicate
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Ca2SiO4
Moláris tömeg 172,2391 g/mol
Megjelenés fehér, vagy krémszínű por
Sűrűség kb. 2 g/cm³[1]
Olvadáspont kb. 1700 °C[1]
Oldhatóság (vízben) gyakorlatilag oldhatatlan[1]
Veszélyek
MSDS External MSDS
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok (CaSiO3)[1]
Főbb veszélyek Irritáló
R mondatok (nincs)[1]
S mondatok (nincs)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kalcium-szilikát egy a kalcium, a szilícium és az oxigén által alkotott vegyületcsoport, de általában a Ca2SiO4 vegyületet, más néven a kalcium-ortoszilikátot értjük alatta. A többi alkálifémmel, és alkáliföldfémmel alkotott szilikáthoz hasonlóan, a kalcium-szilikát is sok formában fordul elő:[2] alit (Ca3O.SiO4), belit (Ca2SiO4), rankinit (Ca3Si2O7) és wollastonit (CaSiO3). A kalcium-ortoszilikát (Ca2SiO4) egy fehér por, mely vízben gyakorlatilag oldhatatlan.

Hőszigetelő tulajdonsága

[szerkesztés]

Az ipari fűtőcsövek burkolatát gyakran kalcium-szilikát alkotja. Rendkívül hőálló, és elsősorban távfűtéscsövek burkolataként alkalmazzák. A kalcium-szilikátot perlittel keverve a hőszigetelő képesség növelhető.

Passzív tűzvédelem

[szerkesztés]
Tűzálló kábelfolyosó

Európában az egyik tűzvédelmi szempontból leggyakrabban alkalmazott vegyület, míg az USA-ban elsősorban tűzoltóhab adalékanyagaként használják. Hátránya, hogy víz hatására könnyen sérül, így a nedvességtől is védeni kell.

Élelmiszeripari felhasználása

[szerkesztés]

Az élelmiszeriparban elsősorban csomósodást gátló anyagként alkalmazzák E552 néven. Nátrium-szilikát alkalmazása során a kalcium kiválik a kezelt felületből (tojáshéj, vagy beton esetén), és átveszi a nátrium helyét, így a nátrium-szilikát kalcium-szilikáttá alakul. Számos szárított élelmiszerben megtalálható. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f IFA GESTIS[halott link] (németül)
  2. H F W Taylor, Cement Chemistry, Academic Press, 1990, ISBN 0-12-683900-X, p 33-34