Kalcium-szilikát
Kalcium-szilikát | |
IUPAC-név | Kalcium-szilikát |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1344-95-2 |
PubChem | 14941 |
ChemSpider | 14235 |
ATC kód | A02AC02 |
Gyógyszer szabadnév | calcium silicate |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Ca2SiO4 |
Moláris tömeg | 172,2391 g/mol |
Megjelenés | fehér, vagy krémszínű por |
Sűrűség | kb. 2 g/cm³[1] |
Olvadáspont | kb. 1700 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
Veszélyek | |
MSDS | External MSDS |
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok (CaSiO3)[1] |
Főbb veszélyek | Irritáló |
R mondatok | (nincs)[1] |
S mondatok | (nincs)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kalcium-szilikát egy a kalcium, a szilícium és az oxigén által alkotott vegyületcsoport, de általában a Ca2SiO4 vegyületet, más néven a kalcium-ortoszilikátot értjük alatta. A többi alkálifémmel, és alkáliföldfémmel alkotott szilikáthoz hasonlóan, a kalcium-szilikát is sok formában fordul elő:[2] alit (Ca3O.SiO4), belit (Ca2SiO4), rankinit (Ca3Si2O7) és wollastonit (CaSiO3). A kalcium-ortoszilikát (Ca2SiO4) egy fehér por, mely vízben gyakorlatilag oldhatatlan.
Hőszigetelő tulajdonsága
[szerkesztés]Az ipari fűtőcsövek burkolatát gyakran kalcium-szilikát alkotja. Rendkívül hőálló, és elsősorban távfűtéscsövek burkolataként alkalmazzák. A kalcium-szilikátot perlittel keverve a hőszigetelő képesség növelhető.
Passzív tűzvédelem
[szerkesztés]Európában az egyik tűzvédelmi szempontból leggyakrabban alkalmazott vegyület, míg az USA-ban elsősorban tűzoltóhab adalékanyagaként használják. Hátránya, hogy víz hatására könnyen sérül, így a nedvességtől is védeni kell.
Élelmiszeripari felhasználása
[szerkesztés]Az élelmiszeriparban elsősorban csomósodást gátló anyagként alkalmazzák E552 néven. Nátrium-szilikát alkalmazása során a kalcium kiválik a kezelt felületből (tojáshéj, vagy beton esetén), és átveszi a nátrium helyét, így a nátrium-szilikát kalcium-szilikáttá alakul. Számos szárított élelmiszerben megtalálható. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f IFA GESTIS[halott link] (németül)
- ↑ H F W Taylor, Cement Chemistry, Academic Press, 1990, ISBN 0-12-683900-X, p 33-34