Ugrás a tartalomhoz

Kajáta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kojatice (egyértelműsítő lap).
Kajáta (Kojatice)
Kajáta címere
Kajáta címere		 Kajáta zászlaja
Kajáta zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterAnton Aštary
Irányítószám082 32
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1154 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
Terület10,69 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 07′ 48″49.000000°N 21.130000°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 07′ 48″49.000000°N 21.130000°E
Kajáta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajáta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kajáta (szlovákul: Kojatice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Luzsány és Kajátavölgy tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 8 km-re, a Nagyszinye- és a Kisszinye-patakok összefolyásánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban emberi település állt. A bükki kultúra embere élt ezen a vidéken.

A falut 1248-ban IV. Béla király oklevelében említik először. Ekkor lett a település a királyi tulajdonban levő nagysárosi uradalom része. Nem sokkal később adomány révén a Merse fia Benedek tulajdonát képező szinyei uradalom része lett. Az írott források 1282-ben „Kayatha”, 1312-ben „Kayata” néven említik. Még 1317-ben is a család birtoka, majd újra a királyé. A 15. században a Rozgonyiak a falu birtokosai. Az 1427-es adóösszeírásban 39 portát számláltak a településen. A 16. és 18. század között a jezsuitáké, akik 1784-ben felépítik a katolikus templomot. 1787-ben 31 házában 286 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KAJATA. Kajatitze. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, az előtt az Eperjesi Jesovita Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz fél, Eperjeshez pedig 1 mértföldnyire, határjának egy része soványas, réttye tágas, legelője, és erdeje szűkségekre elég van.”[2]

1828-ban 42 háza és 338 lakosa volt. Lakói földműveléssel, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kajata, tót falu, Sáros vármegyében, Szinnyéhez 1/2 órányira: 421 kath., 41 evang., 4 zsidó lak., kik németek voltak, de eltótosodtak. 26 1/8 telek; 156 hold urasági szántóföld; 48 hold urasági rét; 440 h. erdő. F. u. az alapitv. kincstár. Ut. p. Eperjes.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 475, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

Kajáta - katolikus templom

2001-ben 964 lakosából 858 szlovák és 100 cigány volt.

2011-ben 1054 lakosából 904 szlovák és 135 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu közepén álló Szent András apostol tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1784-ben épült. 2004-ben megújították.
  • Evangélikus temploma 2001-ben épült.
  • Luzsány Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kápolnáját 1705-ben építették.

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kajáta&oldid=24494228”