Kabók Győző

Kabók Győző
Született	1881. augusztus 10. Szeged
Elhunyt	1949. június 14. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabók Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kabók Győző (Szeged, 1881. augusztus 10. – Budapest, Ferencváros, 1949. június 14.) magyar színész.

Életútja

Apja Kabók Imre városi levéltáros, adóhivatalnok, édesanyja Inotay Róza. 1881. augusztus 14-én keresztelték a szegedi rókusvárosi plébánián. Középiskoláit elvégezve bankhivatalnok lett, de 24 éves korában egy műkedvelői előadáson Újházi Ede felfedezte és bátorította a színipályára. 1905–07-ben az Országos Színészegyesület színiiskolájának volt hallgatója. A vígszínházi színésziskolában ösztöndíjas volt; mint másodéves növendéket Faludi Sándor 1907 szeptemberében a Modern Színpad Kabaréhoz szerződtette, ettől kezdve Kabók állandóan budapesti színházaknál működött. 1907–08-ban a Bonbonnière tagja volt, 1908–11-ben a Royal Orfeumban, 1910–11-ben a Városligeti Színkörben, 1912–13-ban Nagy Endre kabaréjában, 1916–17-ben az Érdekes Kabaréban, 1918-ban pedig a Medgyaszay Színházban szerepelt.

1914-ben bevonult és 1918-ig első világháborús katonai szolgálatot teljesített. Főhadnagyi rangban szerelt le. 1914-ben Orbók Loránd Vitéz László Bábszínházában is játszott, 1918–20-ban a Madách Színház, 1921–23-ban a Pódium, 1923-ban a Pesti Kabaré tagja volt. 1924–25-ben a Terézkörúti Színpadon, 1926–27-ben a Városi Színházban, 1927–28-ban a Magyar Színházban, 1929-ben a Bethlen téri Színpadon szerepelt. 1928–tól 1932-ig nem volt szerződése. 1932-ben Békeffi László nyári alkalmi társulatával lépett fel, 1932–34-ben a Kamara Színház, 1934–35-ben újból a Bethlen Téri Színház tagja volt, majd 1936–tól 1943-ig a Nemzeti Színház művészeként láthatta a közönség. Gárdonyi Géza ajánlatára a Göre Gábor c. filmben a bíró alakításával nagy népszerűségre tett szert, ez volt egyetlen filmes főszerepe.

1942-ben alaptalanul feljelentett névtelen levélben egy textilkereskedőt, Bosnyák Józsefet. Azt adta elő, hogy a kereskedő a zsidótörvényt kijátszva, üzletét felesége nevén vezeti, a katonai szolgálat alól kivonja magát, vöröskatona volt, a zsidóktól és a kommunistáktól titokban pénzt kap és a keresztény felekezetet gúnyolja. A lefolytatott eljárás kinyomozta, hogy a bejelentés alaptalan volt. Kabókot, mivel állításait nem tudta bizonyítani, először 1943-ben hamis vádért nyolchavi börtönbüntetésre ítélték. A népügyészség vádirata szerint Kabók ekkor Kiss Ferenchez, a Színészkamara elnökéhez ment, akinek intézkedésére egy SS-katona és a Színészkamara titkára ment el Bosnyákhoz és fenyegetésekkel rávették őt, hogy a Kabók elleni feljelentést vonja vissza.

A népügyészség ugyancsak vádat emelt Raffay Júlia ellen, aki Bosnyák Zoltán elvált felesége, azért, mert felbérelte Greguss Mihály nyilas pártszolgálatost, hogy Bosnyákot a rendőrségre kísérje, ahonnan a nyilas uralom idején a nyilasházba hurcolták. A népbíróság előtt Kabók Győző és Raffay Júlia tagadták bűnösségüket. A népbíróság azonban megállapította, hogy mint besúgók működtek és 1947-ben Kabók Győzőt kilenchónapi, Raffay Júliát kétévi börtönre ítélte.

Kabók tiszteletbeli patrónusa volt a Turul Bajtársi Egyesületnek, ezért az Igazolóbizottság 1945-ben három évre eltiltotta a szerepléstől. Halálát függőérrepedés okozta.

Fontosabb színházi szerepei

• Öreg tót (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros)
• Fogadós (Gaal József–Galamb Sándor: A peleskei nótárius)
• Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor)
• Kisbíró (Zilahy Lajos: Süt a nap)
• Ábris (Zilahy Lajos: A bolond Ásvayné)

Filmszerepei

• Bernáték kikocsiznak (1912, rövid, szkeccs)
• Gyerünk nyaralni (1913, rövid, szkeccs) - Toni, separé pincér
• Göre Gábor bíró úr kalandozásai Budapesten Első eresztés (1913) – Göre Gábor
• Göre Gábor bíró úr pesti kalandozásai (Második eresztés!) – Göre Gábor
• A föld rabjai (1917)
• A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Veres Frici
• A baba (1919) – Páter Maximin rendőrfőnök
• Tilos a csók (1919) – miniszterelnök
• Piri mindent tud (1932) – házfelügyelő
• A repülő arany (1932) – földműves
• Budai cukrászda (1935) – Suba Nagy Gergely, Dr. Demeczky páciense
• Sárga csikó (1936) – Csárdás gazda
• Két fogoly (1937) – szerzetes
• Pillanatnyi pénzzavar (1937-38) – elnökségi tag
• Toprini nász (1939) – vendég a mulatóban
• Szervusz, Péter! (1939) – Kulhanek lókupec
• Az utolsó Wereczkey (1939) – parasztember
• Mária két éjszakája (1939) – János, Forgách Péter inasa
• Sok hűhó Emmiért (1939) – János pásztor
• Hétszilvafa (1939) – pincér
• Sárga rózsa (1940) – Tiszai átkelőnél pletykáló férfi
• Édes ellenfél (1941) – banktisztviselő
• A beszélő köntös (1941) – kecskeméti férfi a szabónál
• Bob herceg (1941) – Milánius szappanfőző
• Férfihűség (1942) – statiszta
• Heten, mint a gonoszok (1942) – kocsmai vendég
• Isten rabjai (1942) – szerzetes
• Szeptember végén (1942) – vendég a kocsmában
• Lejtőn (1943) – templomi szolga
• A 28-as (1943) – színész
• Sárga kaszinó (1943)
• Féltékenység (1943) – parasztember
• Futótűz (1943) – pék
• És a vakok látnak... (1943) – utas a vonaton
• Nemes Rózsa (1943) – Fogarasi, falusi bíró
• Aranypáva (1943) – vendég az Aranypávában
• Sári bíró (1943) – falusi férfi
• Zörgetnek az ablakon (1943)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Hangosfilm

További információk

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
• Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.