Ugrás a tartalomhoz

Kürtcsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürtcsiga
Két üres közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) ház és egy operculum
Két üres közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) ház és egy operculum
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Alosztályág: Apogastropoda
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Sorbeoconcha
Alrend: Hypsogastropoda
Alrendág: Neogastropoda
Öregcsalád: Buccinoidea
Család: Kürtcsigafélék (Buccinidae)
Rafinesque, 1815
Alcsalád: Kürtcsigaformák (Buccininae)
Rafinesque, 1815
Nemzetség: Kürtcsiga-rokonúak Buccinini
Rafinesque, 1815
Nem: Kürtcsiga (Buccinum)
Linnaeus, 1758[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kürtcsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtcsiga témájú kategóriát.

A kürtcsiga (Buccinum) a csigák (Gastropoda) osztályában a Sorbeoconcha rendbe sorolt a kürtcsigafélék (Buccinidae) családjának névadó neme.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Ennek fajai a leggyakoribb csigák az európai partok vizeiben, ahol az északi Jeges-tengertől a Vizcayai-öbölig mindenfelé előfordulnak. Benyomultak a Balti-tenger északi és nyugati partvidékeire is. Észak-Amerika keleti partján is előfordulnak.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Házának vastagsága egyedenként rendkívül különböző. A wattok lakóinál vékony héjú, míg vastag azoké az állatoké, amelyek a parti hullámverésben élnek. A házak felületét axiális irányú, hullámos vonalakban elhelyezkedő kiemelkedések és a kanyarulatokon hosszirányban futó finom rovátkák érdesítik. A ház hossza fajtól függően 5–16 centiméter. Héjukat részben durva külső héjréteg (periostracum) borítja, ami alól kilátszik a fehéresszürke, sárga vagy barna ház. Lábán egy tojás alakú, elszarusodott héjfedö (operculum) helyezkedik el.

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

A homokos, iszapos és sziklás tengerfenéken él az apályvonal alatt. Több faj brakkvízben is jól érzi magát.

Szaporodása

[szerkesztés]

Petéit sárgás tokokban rakja le; a tokok nagy fürtökbe tapadnak össze. Ezekben mintegy 1000 pete található, amelyek közül azonban csupán néhány fejlődik ki. A vízparton talált petetokok csaknem mindig üresek.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az összetapadt petetokokat a hullámok gyakran a partra sodorják; ezeket a halászok „tengeri szappan” néven szívesen használják kezük tisztítására. Szétmorzsolva hatékony viszketőpor lesz belőlük.

A csigákat a horgászok kiváló csalinak tartják. A partvidékeken az emberek is megeszik, tehát Európa nagy halpiacain is kaphatók. Megürült házaikban szívesen telepszenek meg a remeterákok.

Rendszerezésük

[szerkesztés]

A nembe az alábbi fajok és alfajok tartoznak:[2]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Carl Linnaeus|Linnaeus (1758). Systema Naturae, ed. 10, 734; 1767, ed. 12, 1196.
  2. Worldwide Malacological Catalog: Buccinidae[halott link]