Kós

	Kós (Koš)
	; Kós zászlaja
	; Kós zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1367
Polgármester	Štefan Závadinka
Irányítószám	972 41
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1041 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	312 m
Terület	13,59 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 44′ 42″, k. h. 18° 34′ 44″48.745000°N 18.578889°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 42″, k. h. 18° 34′ 44″48.745000°N 18.578889°E
	Kós weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kós (szlovákul Koš, németül: Andreasdorf) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétőltól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra-folyó bal oldalán fekszik.

Története

A települést a német jog alapján alapították, 1367-ben „Andreasdorf” néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. Gótikus templomát a 15. század elején építették. 1553-ban 27 portája létezett. 1675-ben 52 jobbágy és 21 zsellérháza volt 215 lakossal, községi és uradalmi malommal. 1681-82-ben Thököly hadai rabolták ki és a törökök 82 embert hurcoltak el fogságba.

A 18. század végén Vályi András így ír a faluról: „KOS. Tót falu Nyitra Vármegy. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyébhez fél mértföldnyire, határja középszerű, réttye, legelője jó.”^[2]

A 19. században a Pálffy család birtoka volt. 1828-ban 91 házában 634 lakos élt, akik földműveléssel, kosárfonással, gyógyolajkészítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koss, Nyitra m. tót falu, 634 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Privigye.”^[3]

1865-ben alapították szeszfőzdéjét.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kós, tót község, Privigyétől délnyugotra, 7 kilométerre, 850 r. kath. vallásu lakossal. Vasúti megálló. Posta- és távirója Privigye. Egy XIV. századbeli német okiratban »Andreasdorf« néven szerepel. A XV. század első felében »Kas« név alatt a Bajmócz várához tartozó szabadalmasok telepe volt. Kath. temploma a XVIII. század végén épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Pálffy János, kinek itt nagyobb birtoka van, melyhez egy gazdasági szeszgyár tartozik.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1238-an lakták, ebből 1209 szlovák, 19 magyar, 7 német és 3 egyéb anyanyelvű.

2001-ben 881 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 1162 lakosából 1132 szlovák volt.

2021-ben 1041 lakosából 941 szlovák, 1 magyar, 7 ( 1) egyéb és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1409-ben épült gótikus stílusban.
A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1808-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
↑ ma7.sk

Források

Ján Kováč, 1976: Z dejín Koša do prvej svetovej vojny. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra VII.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 8.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]