Ugrás a tartalomhoz

Kórós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kórós
református templom 2019-ben
református templom 2019-ben
Kórós címere
Kórós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterGotthár László (független)[1]
Irányítószám7841
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség163 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,12 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 01″, k. h. 18° 04′ 58″45.866944°N 18.082778°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 01″, k. h. 18° 04′ 58″45.866944°N 18.082778°E
Kórós (Baranya vármegye)
Kórós
Kórós
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kórós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Kórósról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyitrakoros.

Kórós (horvátul: Korša[3]) község a Dél-Dunántúlon, Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kórós Baranya vármegye Dráva-melléki részén, az Ormánságban helyezkedik el. Közvetlen szomszédai: észak felől Hegyszentmárton, kelet felől Rádfalva, délkelet felől Drávapiski, délnyugat felől Adorjás, nyugat felől pedig Páprád.

Kórós vidéke régebben vizekben gazdag, eredetileg lápos, mocsaras terület volt, amit sűrű erdők borítottak. Ezt az állapotot mutatják az 1785-ös katonai felmérés térképei is. Az utak az ingoványos helyeken cölöpökkel erősített földsáncokon vezettek át. A természeti környezet, a Dráva és a Fekete-víz 1841 és 1896 között végbement szabályozásával jelentősen átalakult. Az egykori vízi világra ma is emlékeztet sok helyi dűlőnév (például erdő-, berek-, láz-, irtás-, sziget-, tó- és mocsila-szóösszetételek). A vidék legjellemzőbb fái a kőrisek lehettek, de gyakori volt még a fűz, az éger, a nyárfa, a mocsári tölgy, a bükk és a vadalma is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Adorjáson keresztül, a Harkány-Sellye-Darány közti 5804-es útról letérve, az 58 128-as számú mellékúton, vagy Rádfalván keresztül egy szilárd burkolatú, de nem túl jó minőségű önkormányzati úton.

Településszerkezet

[szerkesztés]

Kórós egy kelet-nyugati irányú főutcából áll, melynek házsorai közrefogják a középen álló templomot. A templom körüli tágas rét vagy kaszáló neve Kottya. A főutcához (jelenlegi neve Kossuth Lajos utca) két bekötőút menti rövid házsor csatlakozik (Petőfi Sándor és Rákóczi Ferenc utca). A kutatók ezt a formát orsós falunak nevezik.

Vizei

[szerkesztés]

Kórós területét átszeli a Pécsi-víz, az Egerszegi-csatorna és a Kémesi-árok. Sok ormánsági falu települt nedves rétek, kisebb nádas tavak köré.

Neve

[szerkesztés]

A falu neve a forrásokban legalább négyféle változatban szerepel: Koros, Kórós, Kóros és Kőrös. A nyelvtudomány álláspontja szerint a Kórós név a kóró szóból származik. A népi etimológia szerint Kőrösből azért lett Kórós, mert a 19. századi lecsapolások következtében a kiszáradt tavak földjét ellepte a sok száraz kóró. A névalak valójában sokkal régebbi és eredetileg a mocsári erdők valamely elterjedt növényére utalhatott. A falu határában ma is létezik Kórós cser és Kóróscseralja nevű határrész.

Története

[szerkesztés]

Kórós és környéke már az őskortól folyamatosan lakott hely volt, a környéken talált leletek tanúsága szerint. Nevét az oklevelek 1341-ben említik először Villa Korus néven, a Zalai oklevéltár adatai szerint, majd 1444-ben Poss Karos néven említik a pozsonyi káptalan egyik oklevelében. 1478-ban is említi egy oklevél Koros néven, ekkor a siklósi várhoz tartozott, és valószínűleg a siklósi vár (vár)jobbágyai lakták.

Siklós várának török kézre kerülése (1543) után kettős adóztatás alá került. A török időkből nem maradt fenn sok adat, valószínűleg nem néptelenedett el teljesen a falu. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban azonban a fennmaradt adatok szerint több Kórósra való lakos is részt vett a Mészáros Albert vezette szabadcsapatban.

Az Ormánság szélén fekvő pici falu különlegessége az 1793-ban épült fakazettás mennyezetű késő barokk stílusú református temploma.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth Sándor (független)[5]
  • 1998–2002: Horváth Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Rózsási János (független)[7]
  • 2006–2010: Rózsási János (független)[8]
  • 2010–2014: Id. Bogdán László (független)[9]
  • 2014–2019: Gotthár László (független)[10]
  • 2019–2024: Gotthár László (független)[11]
  • 2024– : Gotthár László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
220
217
224
201
176
176
171
163
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,1%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 10,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,6% (9,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,1% németnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,4% volt római katolikus, 5,1% református, 1,1% görög katolikus, 2,3% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Festett kazettás mennyezetű református templom.

Itt született Döbröczöni Kálmán (1899–1966) festőművész.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  11. ↑ Kórós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  12. ↑ Kórós Helységnévtár
  13. ↑ Kórós Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
  • Zalai Oklevéltár 1385.
  • Zentai Tünde: Kórós, Pannónia Könyvek, Pécs, 2008

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kórós&oldid=27440962”