Ugrás a tartalomhoz

Kétvölgy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Kútvölgy.
Kétvölgy
A falu látképe az új kilátóból
A falu látképe az új kilátóból
Kétvölgy címere
Kétvölgy címere		 Kétvölgy zászlaja
Kétvölgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállásközség
PolgármesterDoncsecz András Bálint (független)[1]
Irányítószám9982
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség99 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,28 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269°N 16.223211°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 56″, k. h. 16° 13′ 24″46.882269°N 16.223211°E
Kétvölgy (Vas vármegye)
Kétvölgy
Kétvölgy
Pozíció Vas vármegye térképén
Kétvölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétvölgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kétvölgy (szlovénül: Verica-Ritkarovci, vendül: Verica/Virica-Ritkarofci, latinul: Perbese et Mechnuk, németül: Permisch und Riegersdorf) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.

1950-ben jött létre két korábbi község, Vashegyalja (ennek neve 1944-ig Permise volt) és Ritkaháza egyesítésével Ritkaháza ideiglenes néven.[3] Mai nevét 1951-ben kapta.

Fekvése

[szerkesztés]

Kétvölgy Vas vármegye délnyugati részén, a Rába menti Vendvidéken elhelyezkedő szórványtelepülés, a 7458-as út mentén.

A legtöbb házat rét övezi, melyeket erdős területek határolnak. A falu és egyben vidék másik jellegzetessége a boronafalú pajták és a tóka, mely egy mesterséges, kerített tó, ahol az esővizet és a hólét gyüjtötték össze állati itatás és öntözés céljából.

1978-tól az Őrségi Tájvédelmi Körzet részeként fokozottan védett terület, 2001-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Legmagasabb pontja a 367 méteres Katinbrejg (Katalin-hegy).

Dűlők

[szerkesztés]

(köztük a térképeken nem jelzett dűlők, a helybeliek kiejtése szerint)

  • Sztávlánczá
  • Malőja
  • Rénják
  • Gyrséc
  • Gleiszkovecz
  • Gyelénscsek
  • Törnyek
  • Kamen
  • Bárétyá (Berekalja)
  • Grabá (Árok)
  • Doléj (Hegyalja)
  • Dolényá (Hegydűlő)
  • Zsgáliná
  • Málinyá (Málnás)
  • Glávkje (kj=ty)

Utak

[szerkesztés]
  • Régi kerkafői (csöpinczi) út (Sztárá csöpinszká paut)
  • Miseút (Cérkjevni paut kj=ty) Felsőszölnök és a 7454-es út irányába

Határos települések

[szerkesztés]

Apátistvánfalva (Števanovci), Szakonyfalu (Sakalovci), Alsószölnök (Dolnji Senik), Felsőszölnök (Gornji Senik), Kerkafő (Szlovénia).

Közélete

[szerkesztés]

Községi bírók 1950 előtt

[szerkesztés]
  • Lázár Ferenc (Permisén, 1870-es évek)
  • Trajbár György (Ritkaházán, 1800-as évek közepe)

Tanácselnökök 1950–1990 között

[szerkesztés]
  • Barabás István
  • Konkolics Vendel

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Talabér Zsolt (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Talabér Zsolt (független)[5]
  • 1998–2002: Doncsecz Károly (független)[6]
  • 2002–2005: Doncsecz Károly (független szlovén kisebbségi)[7]
  • 2005–2006: Doncsecz András (független)[8]
  • 2006–2010: Doncsecz András Bálint (független)[9]
  • 2010–2014: Doncsecz András Bálint (független)[10]
  • 2014–2019: Doncsecz András Bálint (független)[11]
  • 2019–2024: Doncsecz András Bálint (független)[12]
  • 2024– : Doncsecz András Bálint (független)[1]

A településen 2005. szeptember 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester halála miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
97
103
97
87
98
92
99
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 71,4% szlovénnek, 1% németnek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 2,9%, felekezet nélküli 2,9% (20% nem nyilatkozott).[14]

Érdekességek

[szerkesztés]
A permisei rész a Kamen (Köves) dülőnél
Tél – A ritkaházi kápolna januári hótakaróban.
Permise Ritkaházáról nézve

A falu Törnyeknak (térképeken Türnyek) nevezett dűlőjéhez kapcsolódik egy legenda, amely összefüggésben áll szentgotthárdi csata idején a környéken végbement eseményekkel. A legenda szerint törökök elástak egy aranyborjút ezen a területen. Igaz, hasonló legendák vannak más környékbeli községek, mint Felsőszölnök és Csörötnek szájhagyományaiban, de ugyanúgy történeti alapja van, mert a dűlőnév szlovén neve a török szót takarja, s 1664-ben az oszmán sereg tábora idáig húzódott.

Kétvölgy jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze.

1945 márciusában 13 szlovén, szerb és horvát partizán érkezett a faluba, akik egy Borovnyák János (1910-1993) nevezetű helyi lakosnál szálltak meg. A katonaság megszimatolta ittlétüket és megpróbálták elfogni őket. A heves tűzharcban a partizán parancsnok Mirkó (eredetileg Alojz Škarjanc) elesett, a többi társának sikerült elmenekülnie.

Története

[szerkesztés]

Kétvölgy két település, Permise (Verica) és Ritkaháza (Ritkarovci) egyesítéséből keletkezett.

A községekről 1387-ből találunk írásos említéseket Perbese és Mechnuk néven. Permise a 12. századtól ciszterci birtok volt, majd a dobrai, aztán a szentgotthárdi uradalom része.

Ritkaházát szintén a ciszterciek birtokolták, aztán a gróf Nádasdy családé lett a 18. században, végül a 19. századig a felsőlendvai uradalomhoz tartozó falu volt. 1645-től hívják Ritkarocznak, 1895-től Ritkaházának.

1632-ben a községek, hogy elkerüljék a pusztítást, adófizetéssel járó meghódolással alávetik magukat a törököknek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból is kivette a két település a részét, név szerint ismerjük Permiséről Doncsecs János és Kovács Miklós, Ritkaházáról Goszlár József, Treiber József és Ipsics György (őt Pinkamindszenten sorozták be) honvédeket.

A település neve a múltban gyakran változott. Először 1944-ben vonták össze a két községet Vashegyalja néven. 1946-ban különváltak, de Permise megőrizte a Vashegyalja nevet. 1950-ben ismét egyesítették őket, először Ritkaháza ideiglenes néven, végül 1951-ben kapta a végleges Kétvölgy nevet. A település 90%-a szlovén nemzetiségű, akik a szlovén nyelv vendnek nevezett magyarországi dialektusát beszélik.

A ritkaházi harangláb tavasznyíláskor

1995 óta szlovén kisebbségi önkormányzat működik Kétvölgyön. 2002-ben nyitottak meg egy újabb magyar-szlovén határátkelőt közte és a szomszéd település, Kerkafő között.

2007. október 17-én a magyar és a szlovén kormányfő, Gyurcsány Ferenc illetve Janez Janša lerakták a Kétvölgy és Felsőszölnök között kiépítendő út alapkövét. Orbán Viktor miniszterelnök Alenka Bratušek szlovén miniszterelnök jelenlétében 2014. január 10-én átadta az összekötő utat.[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Az új kilátó
  • A ritkaházi temető
  • Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái
  • Hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezetű, boronafalú parasztház a központi részen, a Fő utca 36. szám alatt
  • Ritkaházai harangláb (1865)
  • új kilátó: É 46° 52,653', K 16° 13,655'
  • kulturális rendezvények: Nyitott Határ Napja, Nemzetiségi Falunap, Rábamenti Napok

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 855. o. ISBN 963-9257-02-8  
  • Kozár Mária: A magyarországi szlovének néprajzi szótára, Monošter-Szombathely 1996.
  • Az Őrség és a Vendvidék, B.K.L. Kiadó Szombathely 1998.
  • Szentgotthárd és térsége programajánló 2004.
  • A kétvölgyi lakosok elbeszélései
  • Cartographia: Őrség és a Göcsej turistatérképe
  • A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007. január 1.
  • turistautak.hu: Kétvölgyi kilátó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kétvölgy története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  4. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ a b Kétvölgy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  9. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  11. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  12. ↑ Kétvölgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  14. ↑ Kétvölgy Helységnévtár
  15. ↑ Vas Népe (2014. január 10.). Magyar-szlovén kormányfői találkozó - Összekötő utat avattak. Vas Népe. [2014. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 13.) 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kétvölgy&oldid=27436642”