Ugrás a tartalomhoz

Képes Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Képes Géza
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Született1909. február 1.[1]
Mátészalka
Elhunyt1989. augusztus 19. (80 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiTörök Emma
Képes Gyula
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1943, 1949)
József Attila-díj (1950, 1952, 1956, 1974)
Déry Tibor-díj (1984)
SírhelyeFarkasréti temető (31-3-60)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Képes Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1.[5] – Budapest, 1989. augusztus 19.) négyszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító, tanár, a Magvető Könyvkiadó egyik alapítója és igazgatója.

Élete

[szerkesztés]

Szülei Képes Gyula és Török Emma voltak. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Gimnáziumban járta ki. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar-német-angol tanári diplomát szerzett. 1933–1940 között Sárospatakon tanított, majd az Angol Intézetben nevelőtanárként dolgozott. 1942-ben járt első ízben Finnországban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A második világháború (1939–1945) alatt rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben az Eötvös József Collegiumban oktatott. 1945–1954 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként dolgozott. Hozzá köthető a Falu- és a Gyermekrádió megalapítása és megindítása. 1947-től a Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője volt. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót. 1957-ben elbocsátották a Magvető Könyvkiadótól. Az 1950-es évek végétől az MTA Irodalomtörténeti, majd Irodalomtudományi Intézetének kutatója volt. 1955-ben szerkesztésében indult útjára Helikon : Világirodalmi Figyelő című irodalomelméleti folyóirat. Az Észt irodalom kistükre című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg 1969-ben.

Linna, Képes és Kaasalainen a Hortobágyon 1963-ban

Szülővárosában, Mátészalkán általános iskolát neveztek el róla.

Költészete

[szerkesztés]

Első versét gimnazista korában közölte Karácsony Sándor ifjúsági lapjában, az Erőben. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. Költészetére jellemző a műgond. Verseiben hatalmas művelődéstörténeti tudás halmozódott fel, de megszületésükben az indulat, a spontaneitás nagy szerepet kapott. Munkásságában kiemelkedő szerepet játszanak műfordításai. A nyugati nyelvek mellett az összes finnugor nyelvekből fordított, továbbá az újgörög, az orosz, bolgár, arab japán nyelvekből is.

Színházi munkái

[szerkesztés]

Szerzőként

[szerkesztés]
  • János Vitéz (1958)
  • Sok téma keres egy szerzőt (1961)
  • Mese a halászlányról (1962, 1976, 1983, 1997)
  • Reggeltől Reggelig (1962)
  • Így írunk mi! (1962)
  • "A humor: a teljes igazság" Mikes Lilla előadóestje (1963)
  • Sport és költészet (1968)
  • Boldog akar lenni az ember... I.-II. rész (1977)
  • Közhelybenjárás (1978)

Műfordítóként

[szerkesztés]
  • O'Neill: Anna Christie (1947)
  • Kínai költők estje (1958)
  • Puskin: Puskin (Örök barátaink sorozat) (1959)
  • A menetelők dala (Mai nyugat-európai írók) (1959)
  • Új szimfónia (1962)
  • Shaw: Genf, 1938. (1962)
  • Ortutay-Kazimir: Kalevala (1969, 1979, 1992)
  • Kerényi-Miczkiewicz-Slowacki-Krasinski: Lengyel fantázia (1974)
  • Domonkos Péter: Kell lenni valahol egy őshazának (1984)

Művei

[szerkesztés]
A költő mellszobra szülővárosában, Mátészalkán a róla elnevezett általános iskola előtt
  • Márványba véslek (versek, 1933)
  • Gorgó mereng. Versek; Dante, Bp., 1943
  • Északi csillagok. Finn rokonaink költészete (1943)
  • Vajúdó világ (válogatott és új versek, 1954)
  • Napkelte Mongóliában (verses útinapló, 1955)
  • Só és bors (epigrammák, 1956)
  • Állatok bálja (verses képeskönyv, 1958)
  • Juliska a nagymamához utazik (verses képeskönyv, 1959)
  • A mindenség énekei (versek, 1961)
  • Zrínyi Miklós verselése (1961)
  • Ének meredek parton (versek, 1966)
  • Kő és festék. Görögország, 1966 szeptember-október; Magvető, Bp., 1967
  • Cseréphalom (versek, 1969)
  • Víztükör. Válogatott versek 1928-1970 (válogatott versek, 1970)
  • Csigaház (vers, 1973)
  • Az idő körvonalai. Tanulmányok az ősi és modern költészetről; Magvető, Bp., 1976
  • Tükörírás (vers, 1976)
  • Önarckép hegy formájában (versek és műfordítások, 1978)
  • 225 gramm epe; Magvető, Bp., 1980
  • Vadszamárba bújt életem (versek, 1980)
  • Fényhalász (versek, 1981)
  • A nagy árnyék (versek, 1984)
  • Új évszázad elé; Magvető, Bp., 1987
  • Örök szomjúság. Képes Géza szerelmes versei; Helikon, Bp., 1988
  • A pataki diák (versek, 1989)
  • Költő válaszúton. Válogatott esszék; Képes, Bp., 2008
  • Az utolsó kaland. Válogatott versek; utószó Rónay László; Képes, Bp., 2008

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Napnyugati madarak. Képes Géza műfordításai; előszó Cs. Szabó László; Cserépfalvi, Bp., 1938
  • Kodolányi János–Képes Géza: Északi csillagok. Finn rokonaink költészete; Stádium, Bp., 1943 (Nemzeti könyvtár)
  • Északi vártán. Észt rokonaink irodalma; szerk., bev. Képes Géza; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
  • A sziget énekel. Angol költők (1947)
  • Szeretlek; összeáll. Képes Géza; Studio, Bp., 1947
  • A szabadság magvetői. Puskin-tól Szimonov-ig. Versfordítások; Révai, Bp., 1949
  • Hriszto Botev válogatott írásai. Összes verse és válogatott politikai cikkei; ford., összeáll. Képes Géza; Révai, Bp., 1950
  • Válogatott műfordítások; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • G. B. Shaw: Genf 1938 (dráma, 1955)
  • Ének Igor hadáról. Orosz hősköltemény a XII. századból; ford., bev. Képes Géza; Új Magyar, Bp., 1956
  • Finn versek és dalok (1959)
  • Salvatore Quasimodo: Hazatérések (versek, 1960)
  • Háfiz: Versek (versek, 1960)
  • Szádi: Rózsáskert (válogatott művek, Bodrogligeti Andrással, 1961)
  • Kenyér vagy golyó. Hrisztó Botev összes versei; ford. Képes Géza, Nagy László, utószó Juhász Péter; Európa, Bp., 1970
  • Először magyarul. Hat évezred költészetéből (1971)
  • Napfény és éjfél. Finnugor rokonaink népköltészete (válogatta, fordította, 1972)
  • Fordított világ (versek, 1973)
  • A. Bosquet: Álomgyár (versek, 1977)
  • Erich Arendt: Empedoklész-kikötő; ford. Hajnal Gábor, Képes Géza, Tandori Dezső, vál. Tandori Dezső, utószó Képes Géza; Európa, Bp., 1977
  • G. Masson: Impéria impériuma. Kurtizánok a reneszánsz kori Itáliában (Kinszki Judittal, 1978)
  • Eino Leino: Himnusz a tűzhöz. Válogatott versek (válogatott versek, 1978)
  • J. Rousselot: Kecses viperák (versek, 1978)
  • I. Ritsos: Lebegő bizonyosság. Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
  • Kőbe vésett eposzok az Orkon és Tola folyók mentén. A magyar őstörténet nyomai; ótörökből ford., bev. Képes Géza; Helikon, Bp., 1982
  • Salvatore Quasimodo: Nyitott ív (versek, 1982)
  • Aranykert; vál., szerk., versford., bev. Képes Géza; Kozmosz Könyvek, Bp., 1982 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • V. Kaukonen: A Kalevala születése (Bereczki Gáborral, 1983)
  • G. Ritsos: Kis szvit piros dúrban (versek, 1984)
  • G. Ritsos: Papírszeletek (versek, 1985
  • Út az erdei kúthoz. Finn népdalok és balladák; ford. Képes Géza; Helikon, Bp., 1986
  • Örök szomjúság. Képes Géza szerelmes versei; Helikon, Bp., 1988
  • Megyek élő testvéremhez. Finnugor költők antológiája (1993)
  • Jaan Kaplinski: Meztelen juharfák. Versek; vál., utószó Jávorszky Béla, ford. Bella István, Jávorszky Béla, Képes Géza; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1999 (Magyar napló könyvek)
  • Napkelet és Napnyugat. Válogatott műfordítások; utószó Lator László; Képes, Bp., 2008

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Rónay László: Képes Géza; Akadémiai, Bp., 1983 (Kortársaink)
  • Tamási Orosz János: Képes Géza költészete és kora; Képes, Bp., 2008

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Képes Géza témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Képes_Géza&oldid=27608547”