Kékesd
Kékesd | |||
római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 7661 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 161 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 20,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC 1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″46.100000°N 18.466667°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″46.100000°N 18.466667°E | |||
Kékesd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kékesd (németül: Kikisch) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pécsváradtól légvonalban 8, közúton mintegy 11-12 kilométerre délkeletre fekszik, a Geresdi-dombság délnyugati lábainál.
A szomszédos települések: észak felől Fazekasboda, kelet felől Geresdlak, délkelet felől Maráza, dél felől Szellő, nyugat felől pedig Erzsébet.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen végighúzódik, annak főutcájaként az 5616-os út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Északkeleti határszélét érinti a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út is, az ország távolabbi részei felől ezen közelíthető meg a legegyszerűbben.
Kékesd keleti határszéle közelében ágazik ki az 5607-esből dél felé a zsáktelepülésnek tekinthető Marázát kiszolgáló 56 109-es számú mellékút is.
Története
[szerkesztés]Az 1290-es évhez kötődik az első írásos emlék, ekkor Keykug, kykug, klwwkuth alakban említik a nevét, amely feltehetőleg „kék patak” jelentésű.
Az esztergomi káptalan 1387-ben írt levelében, és 1542-ben is Tótkékesként említi. Később Kékösdként is említik. Határában római kori leleteket és középkori kerámia töredékeket találtak. A középkorban a pécsváradi apátság, majd a pécsi püspökség birtoka volt. A pécsváradi Bertók apát 1656-ban szerezte vissza a falut a pécsi püspöktől, holott az ekkor, a török megszállás alatt volt.
1686-ban említik először Kékesdként. 1869-ben a község lélekszáma mintegy 500 fő volt.
Idegen elnevezései
[szerkesztés]Németül a település neve Kikisch, horvátul a marázai horvátok által használt Kikoš és az erdősmároki horvátok által használt Kikeš alak volt használatban.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Soós Endre (független)[4]
- 1994–1998: Soós Endre (független)[5]
- 1998–2002: Soós Endre (független)[6]
- 2002–2006: Soós Endre (független)[7]
- 2006–2010: Varga Tamás (független)[8]
- 2010–2014: Varga Tamás (független)[9]
- 2014–2019: Varga Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Varga Tamás (független)[11]
- 2024– : Varga Tamás (független)[1]
A népesség alakulása
[szerkesztés]Év | Lakosok száma |
1869 | 500 fő |
1990 | 228 fő |
2001 | 215 fő |
2002 | 212 fő |
2003 | 208 fő |
2006 | 208 fő |
Lakosok száma | 162 | 161 | 159 | 149 | 150 | 164 | 166 | 161 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% horvátnak, 5,3% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 1,8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,7% (12,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 1,8% horvátnak, 0,6% görögnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,3% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 12,8% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyalról elnevezett római katolikus temploma.
-
Harangtorony
-
Jézus-szobor (1907)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
- ↑ Kékesd Helységnévtár
- ↑ Kékesd Helységnévtár