Ugrás a tartalomhoz

Kátoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kátoly
Szabadság utca a templommal
Szabadság utca a templommal
Kátoly címere
Kátoly címere		 Kátoly zászlaja
Kátoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterIvánkovics Gábor (független)[1]
Irányítószám7661
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség280 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,75 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 27′ 00″46.066667°N 18.450000°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 27′ 00″46.066667°N 18.450000°E
Kátoly (Baranya vármegye)
Kátoly
Kátoly
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kátoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kátoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kátoly (németül: Katol vagy Kattelhof, horvátul Katolj[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Pécs, Pécsvárad, Mohács és Bóly városok által alkotott négyszögben, annak is szinte a középpontjában helyezkedik el, légvonalban mérve Pécsváradtól és Bólytól is egyaránt nagyjából 12-12 kilométerre, Pécstől és Mohácstól pedig hasonlóképpen nagyjából 18-20 kilométer távolságra. Legfontosabb vízfolyása a Karasica-patak, mely a belterületének keleti széle mellett folyik el.

A szomszédos települések: észak felől Erzsébet, északkelet felől Szellő, dél felől Máriakéménd, nyugat felől Berkesd, északnyugat felől pedig Szilágy.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak a Szederkény és Pécsvárad közt húzódó 5608-as útról letérve érhető el, az 56 117-es számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton közelíthető meg, Pécsvárad utáni letéréssel.

Története

[szerkesztés]

Kátoly nevét 1296-ban egy korabeli oklevél említette először Katlh néven. Később nevét 1302-ben Kathl, 1436-ban Kathol néven írták.

1296-ban a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád falvai között sorolták fel, azon falvak közt, melyeket Kórogyi Fülpös és Lőrinc nádor fia, Kemény elpusztított és kirabolt. 1296-tól kezdve azonban papja – a pécsváradi apát megbízottja – a település ez évtől kezdve mindig az apát egyházai között szerepelt. 1333-ban és 1335-ben papja 15 báni papi tizedet fizetett. 1559-ben a település a pécsi káptalan birtokaihoz tartozott. A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, s csak 1733-ban épült fel újra, de nem a régi helyén. Az újjáépült falu első telepesei magyarok, németek és horvátok voltak, majd a németek kerültek túlsúlyba. 2001-ben lakosságának 15,9%-a horvátnak, a németek nagy arányú kitelepítésének köszönhetően pedig már csak a lakosság 4,9%-a vallotta magát németnek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kollár János (független)[4]
  • 1994–1998: Hosszú István (független)[5]
  • 1998–2002: Divják Antalné (független)[6]
  • 2002–2006: Divják Antalné (független horvát kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Divják Antalné (független)[8]
  • 2010–2014: Trubicsné Csibi Nóra (független)[9]
  • 2014–2019: Trubicsné Csibi Nóra (független)[10]
  • 2019–2024: Trubicsné Csibi Nóra (független)[11]
  • 2024– : Ivánkovics Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
301
298
284
261
241
287
284
280
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 33,8% horvátnak, 11,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 3,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,9% (18% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 25,8% horvátnak, 9,1% németnek, 2,1% cigánynak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 2,8% református, 1,4% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Hrv. glasnik br.45/2008. Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Forum Hrvata mohačke mikroregije, 6. studenoga 2008
  4. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  9. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  11. ↑ Kátoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  12. ↑ Kátoly Helységnévtár
  13. ↑ Kátoly Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kátoly&oldid=27433649”