Kálium-karbonát
Megjelenés
Kálium-karbonát | |
IUPAC-név | Kálium-karbonát |
Más nevek | hamuzsír, E 501 |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 584-08-7 |
RTECS szám | TS7750000 |
Gyógyszerkönyvi név | Kalii carbonas |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | K2CO3 |
Moláris tömeg | 138,2055 g/mol |
Megjelenés | fehér, könnyen málló, szilárd anyag |
Sűrűség | 2,29 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 891 °C |
Forráspont | elbomlik |
Oldhatóság (vízben) | 112 g/100 mL (20 °C) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R36/37/38[1] |
S mondatok | S22, S26[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Kálium-hidrogén-karbonát |
Azonos anion | Lítium-karbonát, nátrium-karbonát, cézium-karbonát, ammónium-karbonát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-karbonát (vagy más néven hamuzsír, régi nevén kétszénsavas hamany) egy fehér, könnyen málló szilárd só. Vízben jól, alkoholban nem oldódik. Vizes oldata erősen bázikus. Általában kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciójával állítják elő. Fő felhasználási területe a szappan- és üveggyártás.
Előállítása
[szerkesztés]Nagyipari előállítása a kálium-klorid elektrolízisével kezdődik, melyből így kálium-hidroxid keletkezik. Ezt követően a kálium-hidroxidot szén-dioxiddal reagáltatják, így kapva a kálium-karbonátot, amit számos egyéb, káliumot tartalmazó vegyület alapanyagaként is alkalmaznak.
- 2 KOH CO2 → K2CO3 H2O
Felhasználása
[szerkesztés]- szappan- és üveggyártás alapanyagaként, valamint egyes tisztítószerek összetevőjeként is alkalmazzák
- laboratóriumokban vízmegkötő, valamint szárító hatása miatt használják, ha más hasonló anyagok, például kalcium-klorid nem használhatók. Savas környezetben nem alkalmazható.
- vízzel keveredve a reakció exoterm, jelentős hőtöbblet szabadul fel.
- Kínában, és egyes délkelet-ázsiai országokban, de Magyarországon is felhasználják a konyhaművészetben, itt néha hamuzsírként említik. Régebben fahamuból készítették, ebből (és zsíros tapintásából) ered a hamuzsír elnevezés.
- élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E501 néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs.
Érdekesség
[szerkesztés]Magyarország egyik legfontosabb exportcikke volt a 18. században.
Források
[szerkesztés]- A Dictionary of Science, Oxford University Press Inc., New York, 2003
- International Chemical Safety Card 1588
- http://www.food-info.net/uk/e/e501.htm