Johannes Otzen
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Johannes Otzen | |
 | |
| Született | 1839. október 8.[1][2][3][4] Thumby |
| Elhunyt | 1911. június 8. (71 évesen)[1][2][3] Berlin[5] |
| Állampolgársága | porosz |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Vörös Sas-rend 2. osztály |
| Sírhelye | Friedhof Wannsee, Lindenstraße |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Otzen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johannes Otzen (Sieseby (Schleswig-Holstein), 1839.[6] október 8. - Grunewald, (ma Berlin része), 1911. június 8.) német építész. A 19. század utolsó negyedében Németország több városában épített neogótikus templomokat.
Életpályája
[szerkesztés]1879-ben a berlini műszaki főiskola tanára lett, majd 1904-ben a berlini művészeti akadémia elnökévé választották.
Művei
[szerkesztés]- Főleg neogótikus templomokat épített, továbbá egyetemi épületeket. Elsősorban Észak-Németországban működött. Számos városrendezési tervet készített, pl. a berlini villanegyed tervét. Lakóházakat is épített.[7]
Épületei
[szerkesztés]
- 1868–1870: Kaiser-Karl-iskola, Itzehoe
- 1868–1873: Szent János-templom, Hamburg-Altona[8]
- 1877: a Szent Miklós-templom tornya, Flensburg
- 1878–1880: A Máriatemplom tornya, Flensburg
- 1879: Bergkirche, Wiesbaden
- 1880: Kreis-Kriegerdenkmal für die Gefallenen der Kriege von 1864, 1866 und 1870/1871 auf der Esplanade in Thorn[9]
- 1881–1882: Postahivatal Thornban[9]
- 1882–1884: Christuskirche, Hamburg-Eimsbüttel[8]
- 1882–1885: St.-Gertrud-Kirche, Hamburg-Uhlenhorst[8]
- 1882–1886: Jakobikirche, Kiel
- 1884: Szent Péter-templom Hamburg-Altona[8]
- 1885: Állomásépület, Flensburg (1953-ban lebontották)
- 1885: Friedenskirche Hamburg-Eilbekben (Johannes Vollmerrel)[10]
- 1884–1888: Heilig-Kreuz-Kirche, Berlin-Kreuzberg
- 1886–1888: Heilandskirche, Leipzig-Plagwitz
- 1889–1892: Pauluskirche, Dessau
- 1892–1894: Apostelkirche, Ludwigshafen am Rhein
- 1893: Kirche Waldau, Bernburg-Waldau
- 1893–1895: Friedenskirche Hamburg-St. Pauli[11]
- 1894: Evangelisch-reformierte Kirche in der Freiheit, Wetter (Ruhr)
- 1894: Turm der Stadtkirche St. Laurentii Itzehoeban
- 1890–1894: Lutherkirche Apoldában[12]
- 1891–1894: Lutherkirche, Berlin-Schöneberg
- 1892–1894: Ringkirche Wiesbaden[13]
- 1893–1895: Friedenskirche, Hamburg-St. Pauli[8]
- 1894–1896: St.-Laurentius-Kirche tornya és átépítése, Itzehoe
- 1894–1898: Friedhofskirche, Wuppertal-Elberfeld
- 1897: Georgenkirche, Berlin (a második világháborúban súlyosan megésrüét, 1949-ben lebontották)
- 1902: Evangelische Hauptkirche Rheydt Mönchengladbach-Rheydtben[14][15]
Főbb írásai
[szerkesztés]- Baukunst des Mittelalters (Berlin, 1879—1883, 3
kötetben);
- Gothische Baumomente (ugyanott, 1888);
- Ausgeführte Bauten (ugyanott, 1890-1904).
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 1894 Roter Adlerorden 3. Klasse[16]
- 1894 Ritterkreuz I. Abtheilung des Großherzoglich-Sächsischen Hausordens der Wachsamkeit oder vom weißen Falken[17]
- 1898 Königlicher Kronenorden 2. Klasse[18]
- 1904 Roter Adlerorden 2. Klasse[19]
- 1907 Stern zum Königlichen Kronenorden 2. Klasse[20]
- Ehrenvorsitzender des Unterstützungsvereins für Architekten, Ingenieure und Techniker[21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Otzen, Johannes, Johannes Otzen
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ A Révai lexikonban szereplő 1889 nyilvánvaló elírás
- ↑ Művészeti lexikon 3. kötet 648. old.
- ↑ a b c d e Archiv der Hamburgischen Landeskirche (Hrsg.), Brigitte Rohrbeck, Helga-Maria Kühn: Die Kirchen der Hamburgischen Landeskirche. Hamburg 1970.
- ↑ a b Joanna Kucharzewska: Architektura i urbanistyka Torunia w latach 1871–1920. Warszawa 2004.
- ↑ Jochen Hermann Vennebusch / Ulrike Winkel: Ev.-luth. Friedenskirche und Osterkirche Hamburg-Eilbek (Kleiner Kunstführer Nr. 2812). Regensburg 2012.
- ↑ Stadt Hamburg: Friedenskirche – Stadt Hamburg
- ↑ Dieter Ullmann: Kirchen in und um Apolda. Weimar 1991, ISBN 3-86160-015-3.
- ↑ Ralf-Andreas Gmelin: Der Dom der kleinen Leute. (Kirchenführer zur Ringkirche Wiesbaden)
- ↑ Peter Seyfried: Johannes Otzens opus ultimum. In: Evangelische Hauptkirche zu Rheydt 1902–2002. ISBN 3-00-010531-X.
- ↑ Holger Brülls: Die Modernität rückwärtsgewandten Bauens. In: Evangelische Hauptkirche zu Rheydt 1902–2002. ISBN 3-00-010531-X.
- ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 986 kB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 14. Jahrgang, Nr. 4 (27. Januar 1894), S. 37
- ↑ Amtliche Mitteilungen. In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 14. Jahrgang, Nr. 46 (17. November 1894), S. 477
- ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 1,3 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 18. Jahrgang, Nr. 15 (9. April 1898), S. 169
- ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 2,0 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 24. Jahrgang, Nr. 59 (23. Juli 1904), S. 369
- ↑ Amtliche Mitteilungen (PDF; 1,8 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 27. Jahrgang, Nr. 15 (16. Februar 1907), S. 101
- ↑ Vermischtes (PDF; 1,2 MB). In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 25. Jahrgang, Nr. 45 (3. Juni 1905), S. 288
Források
[szerkesztés]- Révai
- Művészeti lexikon 3. kötet, 648. old.
További információk
[szerkesztés]- Vollmer: Johannes Otzen †. In: Zentralblatt der Bauverwaltung, 31. Jahrgang 1911, Nr. 52 (vom 28. Juni 1911), S. 321.
- Hans Schliepmann: Johannes Otzen †. In: Berliner Architekturwelt, 14. Jahrgang 1911/1912, Heft 4 (Juli 1911), S. 125f.
- Jörn Bahns: Johannes Otzen 1839–1911. Prestel, München 1971.
- Neue Deutsche Biographie
- Johannes Otzen: Projekte im Bestand des Architekturmuseums in der Universitätsbibliothek der TU Berlin
- Vortrag von Johannes Otzen am 1. August 1900 in der École des Beaux-Arts in Paris
