Ugrás a tartalomhoz

Jausz Vilmos

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jausz Vilmos
Született1866. július 24.
Újvidék
Elhunyt1913. november 14. (47 évesen)
Sopron
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaWulsten Emmy
GyermekeiJausz Béla
Foglalkozásaevangélikus lelkész,
teológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Jausz Vilmos (Újvidék, 1866. július 24. – Sopron, 1913. november 14.)[1] evangélikus lelkész és teológus.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Családja a Württembergi Királyságból települt a Bácskába.[2] Az iskolai tanulását a szülővárosában kezdte. Az elemi iskola után a Magyar Állami Királyi Római Katolikus gimnázium tanulója volt ugyancsak Újvidéken. A teológiát Sopronban végezte. Tanulmányait a bázeli és a tübingeni egyetemen folytatta (1887−1888). Hazajöttét követően rövid ideig Budapesten lett hitoktató (1889), de már 1890 elején teológiai tanárnak választották meg Sopronban az Evangélikus Teológiai Főiskola egyháztörténeti tanszékére. A teológiai magántanári képesítést 1894 novemberében szerezte meg. 1899-ben átkerült oktatónak az ószövetségi tanszékre. Az Evangélikus Teológiai Főiskola kiváló tanárainak egyike volt. Jóval a halála után egy tanártársa így emlékezett a 20. századelejének főiskolai tanári testületére:

„Nekem, mint e tanári közösség legfiatalabb tagjának, volt alkalmam megfigyelhetni és megszeretni ezt a közösséget, amelyben az egyéni eltérések mellett is mindig megvolt a lelki egység. Ott volt Jausz Vilmos, az éles eszű, jeles tudású, kiváló gyakorlati érzékű professzor, aki a kevésbbé vonzó héber nyelvű stúdiumokat is meg tudta kedveltetni hallgatóival és kollokviumok alkalmával néhány perc alatt tisztában volt a vizsgázó képességeivel és ezek hiánya esetén nem restelte az időt megfelelő lelkipásztori intelmektől.” [3]

A dunántúli egyházkerületben, a kerület főszámvevőjeként, jelentős szerepet vitt. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. Igaz, a csak két évig megjelenő Evangelische Blätter aus Ungarn című havi lapot dr. Szabó Aladár budapesti teológiai tanár közreműködésével ő alapította, majd egyedül szerkesztette (1897–1899). Ugyancsak egyik szerkesztője a „Bibliai olvasókönyv”-nek (1904).[4][5] Héber−magyar szójegyzéket és héber gyakorlatokat állított össze, adott ki (1914).[6] Magyarra fordította Karl von Hase 2 kötetes egyháztörténetét (1893).[7]

Felesége Wulsten Emmy (1871−1938) volt.[8] Négy gyerekük született: Béla (1895–1974), Dezső (1897−1916),[9] Emmy (dr. Kiss Jenőné 1898−1971) és Imre (1902−1960).[10]

Tanulmányaiból

[szerkesztés]
1. szám, 5. p., 2. szám, 20−22. p., 3. szám, 36−38. p.
  • Jausz Vilmos: Augustinus tanrendszere. − Protestáns egyházi és iskolai lapok – 38. évfolyam – 1895.
5. szám, 71−73. p., 6. szám, 87−88. p., 7. szám, 103−104. p., 8. szám, 118−120. p., 9. szám, 135−136. p.
  • Jausz Vilmos: Augustinus befolyása a tanfejlődésre. − Protestáns egyházi és iskolai lapok – 38. évfolyam – 1895.
10. szám, 150−152. p., 11. szám, 167−168. p., 12. szám, 182−184. p., 13. szám, 199−200. p., 14. szám, 217−219. p.
Első közlemény − 99−107. p; Második közlemény − 187−199. p;
Harmadik közlemény − 252−263 p; Befejező közlemény − 328−338. p. – A hozzáférés ideje: 2019. január 4.
6. szám, 89−90. p.; 7. szám, 100−102. p.; 9. szám, 131−133. p.
  • Jausz Vilmos: Ami a keresztyénség lényegéhez tartozik – Protestáns Szemle, 1901. 757−762. p.
  • Jausz Vilmos: Adventi próféták – Protestáns Szemle, XVI. évfolyam, 1904. 551−566. p.
  • Jausz Vilmos: A szentírás és az újabb ásatások – Protestáns Szemle, 1904, melléklet 22−54. p.
  • Jausz Vilmos: Poszvék Sándor nyugalomba vonulása alkalmából − Romwalter Alfréd könyvnyomda, Sopron, 1909. 23 p. (Különnyomat a soproni ág. hitv. egyetemes teológiai akadémia 1908/9. értesítőjéből)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Születésének pontos ideje Sopronban, a Balfi úti evangélikus temetőben található sírja sírkövén olvasható.
  2. ↑ Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye monográfiája – Újvidék, 1902. 154. p – Jausz Vilmos apai-nagyapja Friedrich (Frigyes) Jausz (1809−1887) a Württembergi Királyság Wangen városában született, és 1825-ben a bácskai Szeghegyre települt fiatalember, aki előbb Járekon, majd Szeghegyen volt tanító. (Wangen 1850. és 1946. közt a Württembergi Királyság területén a Porosz tartománytól (Hohenzollern-föld − Hohenzollernsche Lande) körülvéve helyezkedett el. Valószínű ez az oka annak, hogy Ézsiás Erzsébet könyvében Jausz Vilmos dédunokája Vásáry István – családi hagyományra hivatkozással − porosz eredetű németnek véli a családot, holott Württemberg lakói svábok. Bácskában elsősorban sváb németek települtek (Dunai svábok − Donauschwaben).
  3. ↑ Kiss Jenő: Emlékbeszéd[halott link] Bancsó Antal, néhai soproni theologia akadémia igazgató, a soproni hittudományi kar tiszteletbeli doktora felett. − Elmondta a hittudományi kar megnyitó ünnepén, 1937. október 10-én Dr. Kiss Jenő egyetemi ny. r. professzor. − Theologiai Szemle, XIII. évfolyam 3-4. szám, Debrecen, 1937. 47. p.
  4. ↑ Adorján Ferenc, Hetvényi Lajos, Jausz Vilmos: Bibliai olvasókönyv. Szemelvények a Szentírásból. Károli Gáspár fordításának átdolgozott kiadása szerint. Iskolai használatra. Függelékkel, képekkel és térképekkel − A Luther Társaság kiadása, Budapest, 1904. 560 p.
  5. ↑ Az Evangélikus Egyház és Iskola című folyóirat 1902. és 1903. évi számaiban vita volt a Bibliai olvasókönyvről Berecky Sándor (evangélikus lelkész, vallástanár, középiskolai tankönyvek szerzője – 1896−1931. a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium vallástanára) és a könyv szerzői, elsődlegesen Jausz Vilmos közt.
    Evangélikus Egyház és Iskola – Huszadik évfolyam. – szerkeszti és kiadja: Veress József – Orosháza, 1902. 668 p− A hozzáférés ideje: 2018. 12. 10.
    Evangélikus Egyház és Iskola – Huszonegyedik évfolyam. – szerkeszti és kiadja: Veress József – Orosháza, 1903. 640 p. − A hozzáférés ideje: 2018. 12. 10.
    A vita az Evangélikus Egyház és Iskola 1902-es évfolyamában a Bibliai olvasókönyv vagy Iskolai Kis Biblia? című írással kezdődött 42. szám 621−624. oldalon. Folytatódott az 1903-as évfolyam 1:2−5. p; 5:49−55. p; 6:61−66. p; 9:97−101. és 152−153. p; 13:152−153. p; 16:181−182. p; 17;197. p. − 1903. november 10-én, az ágost. hitv. evang. vallásoktatóknak Budapesten tartott negyedik értekezletén Hetvényi Lajos (a könyv egyik szerzője) Egységes vallásoktatás a középiskolákban címen tanterv javaslatot mutatott be a középiskolai vallásoktatásra vonatkozólag. Sem abban, sem a vitában nem került szóba a fenti tankönyv (52:621–622. p.).
  6. ↑ Jausz Vilmos: Héber−magyar szójegyzék és héber gyakorlatok − Evangélikus Theologiai Önképzőkör, Sopron, 1914. 64 p.
  7. ↑ Hase, Karl August: Egyháztörténelem: tankönyv akadémiai előadások számára 1-2. kötet – fordította: Jausz Vilmos − Evangélikus Theologiai Önképzőkör Önsegélyző Alapja, Sopron, 1893. 299 és 228 p.
  8. ↑ Férje korai és hirtelen halála után a család anyagi helyzete rossz lett és nehezen tudta taníttatni a gyerekeit.
  9. ↑ Bátyjával, mindketten a soproni evangélikus líceumba jártak. A háború kitörésekor önként jelentkeztek katonának. Ő az I. világháború első évében Galiciában halt hősi halált.
  10. ↑ Az egyes személyek életidőadatai a soproni Balfi úti evangélikus temetőben található sírok sírkövén olvashatók.

Források

[szerkesztés]
  • Jausz Vilmos – In: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon – szerkesztő: Ladányi Sándor – Magyar Református Egyház Zsinati Iroda, Budapest, 1977. 283−284. p. – Hozzáférés: 2019. január 5.
  • Stráner Vilmos: Jausz Vilmos 1866−1913. (Nekrológ arckép) − In: A soproni ág. hitv. ev. egyetemes Theologiai Akadémia értesítője az 1913-1914. évről
  • Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon – MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, Budapest,1999. 247 p.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jausz_Vilmos&oldid=26202733”