Jaroszlavli terület

Jaroszlavli terület (Ярославская область)
Jaroszlavli terület címere Jaroszlavli terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Központi
Székhely	Jaroszlavl
Járás	17
Városi körzet	3
Alapítás	1936. március 11.
Kormányzó	Mihail Jakovlevics Jevrajev (mb.)
Rendszám	76
Népesség
Teljes népesség	1 187 558 fő (2024)
Népsűrűség	36,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	36 400 km²
Időzóna	MSK (UTC 3)
Elhelyezkedése
Jaroszlavli terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 52′, k. h. 39° 12′57.866666666667, 39.2
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaroszlavli terület témájú médiaállományokat.

A Jaroszlavli terület (oroszul Ярославская область [Jaroszlavszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok (szubjektumok) egyike, a Központi szövetségi körzethez tartozik. Lakossága 2006-ban 1 327 800 fő volt, népsűrűsége 36 fő/km². Székhelye, Jaroszlavl, Moszkvától 282 km-re északkeletre fekszik.

Természetföldrajz

Domborzati térkép (oroszul)

Az európai országrész északi felén található. Északon a Vologdai, keleten a Kosztromai és az Ivanovói, délen a Moszkvai és a Vlagyimiri, nyugaton pedig a Tveri terület határolja.

Domborzat, vízrajz

A Kelet-európai-síkság közepén helyezkedik el. Területe mintegy 36 400 km², kiterjedése észak-déli irányban 270 km, nyugat-keleti irányban 220 km.

A terület a Felső-Volga mindkét partján, az azoktól északra és délre elterülő, alapvetően sík, hullámos, sok helyütt mocsaras vidéken helyezkedik el. Alacsonyabban fekvő részei általában a folyóvölgyek mentén találhatók: délen a Nyerl folyó völgye, keleten a Jaroszlavl és Kosztroma közötti, délkeleten a Rosztov környéki, északnyugaton a Mologa-seksznai-medence. Délnyugatról északkelet felé valamivel magasabb térszínek: a Boriszoglebszki-, az Uglicsi- és a Danyilovi-dombságok vonulatai húzódnak. A tengerszint feletti legmagasabb pont 294 m (Tarhov Holm, Boriszoglebszki-dombság).

Összes folyóvizeinek hossza megközelíti a 20 000 km-t. 11 olyan folyója van, amelynek itteni hossza meghaladja a 100 km-t. Fő folyója, a Volga itteni szakasza 340 km. Szinte az összes vízfolyás a Volga vízrendszeréhez tartozik, közülük a legnagyobbak: a Szoty (itteni szakaszának hossza 170 km), a Szity (159 km), az Usztyje (153 km), a Kotoroszl (132 km). A Kosztromai területtel közös határfolyó a Kosztroma, a Volga bal oldali mellékfolyója. Néhány folyóvíz a Nyero- és a Plescsejevo-tavakba torkollik. A folyók közös jellemzője, hogy esésük alacsony, folyásuk lassú, nyugodt. Nyáron a kisebbek közül néhány kiszárad, télen fenékig befagy. Keményebb teleken egyes folyókat akár 5 hónapig is jégpáncél borít.

A két legnagyobb természetes állóvíz: Rosztovnál a Nyero-tó (5130 ha) és Pereszlavl-Zalesszkijnél a Plescsejevo-tó (5089 ha). A Volga Jaroszlavli területhez tartozó szakaszán két víztározó épült. Az Uglicsi-víztározó hossza 136 km, vízterülete 249 km². A hatalmas Ribinszki-víztározó (4550 km²) több mint 70%-a, 3246 km² tartozik a Jaroszlavli területhez. Megépítésével Mologa városa és 663 kistelepülés tűnt el a Föld színéről. Egy harmadik víztározó a Kosztromai területen létesült, ennek visszaduzzasztó hatására a Volga Jaroszlavl alatti medre is lényegesen szélesebb lett.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet –10,5-12 °C, a júliusi 17,5-18,5 °C. 2005-ben azonban a januári középhőmérséklet –4,4 °C, (azaz kb. 6,5 °C-kal enyhébb), az évi középhőmérséklet pedig 4,8 °C volt. A csapadék évi mennyisége 500–600 mm között mozog, 70%-a a nyári időszakban hull. A nyugati vidékek általában több csapadékot kapnak, mint a keletiek; a Volgától délre eső tájakon több a napsütéses órák száma, mint északon. A tenyészidő 165-170 nap.

Növény- és állatvilág

A terület az erdőövezetben fekszik, felszínének valamivel kevesebb mint felét borítja erdő. Északi részén a déli tajga fenyőerdői, déli részén a vegyes erdők fenyő- és lombhullató fajainak együttesei az uralkodók. Legelterjedtebb a lucfenyő (26%), kb. feleannyi az erdeifenyő. Északon a fenyvesekkel együtt gyakori a nyír és a nyárfa; a Volgától délre eső részek vegyes erdőiben a tűlevelűekkel keveredve zömében tölgy, kőris, juhar fordul elő.

Összesen 350-féle gerinces állatot, köztük 50 emlős- és 230 madárfajt tartanak nyilván. Az állatvilágot a déli tajga és a vegyes erdő tipikus fajai képviselik: barna medve, farkas, hiúz, jávorszarvas, pézsmapocok, nyestkutya, hód, görény stb. A Pereszlavli járás egyik vadrezervátumába szikaszarvast és gímszarvast telepítettek be, melyek már akklimatizálódtak. A tavak környékén számos vízimadárfaj, a fenyvesekben császármadár, nyírfajd, ritkábban siketfajd fordul elő. Ritka, védett ragadozómadarak a halászsas, a szirti sas, a fehérfarkú rétisas, a vándorsólyom.

Természetvédelem

• A Darwin természetvédelmi területet (zapovednyik) az 1941-ben létesített Ribinszki-víztározó egyik nagy, északnyugati félszigetén alakították ki 1945-ben. 2/3 része és igazgatási központja a szomszédos Vologdai területen van, 1/3 része a Jaroszlavli terület Brejtovói járásához tartozik. A 112 673 hektárnyi védett területet 2002-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánították.
• A Jaroszlavli tájvédelmi körzetet (zakaznyik) a Volga bal partján, a Szoty, a Kaszty és a Vopsa folyók alsó szakaszának térségében hozták létre 1958-ban. A 14 300 ha-s terület közigazgatásilag a Nyekraszovszkojei és a Danyilovi járás része. Célja elsősorban az itteni állatvilág tudományos célú megfigyelése, a biológiai sokféleség fenntartása. A körzet vadrezervátum is, a Szoty-folyó pedig a vízi túrázók, kajakozók egyik kedvelt kirándulóhelye.
• A Plescsjevo-tavi nemzeti parkban a Pereszlavli járás természeti és történelmi értékei kaptak védettséget 1998-ban. A park része maga az ősi város, Pereszlavl-Zalesszkij is, ahol évente több százezer turista fordul meg. A tóparton számos ifjúsági tábor, természeti nevelési központ kapott helyet.

Történelem

A vidéket kezdetben a finnugor merják lakták, később a dél felől érkező szláv népek telepítették be, akik a Nyero- és a Plescsejevo-tavak környékén is településeket hoztak létre. Rosztov első írásos említése 862-ből, Uglicsé 937-ből, Ribinszké (más néven) 1071-ből való. Az 1010 körül alapított Jaroszlavl előbb a Vlagyimir-Szuzdali fejedelemséghez tartozott, majd 1218-ban önálló fejedelemség székhelye lett. A 13. században az „Opolje”-nek nevezett vidéket is végigpusztították a mongol seregek. Később a Jaroszlavli fejedelemség több kisebb részre szakadt, ezekre fokozatosan kiterjesztette befolyását a Moszkvai nagyfejedelemség. Pereszlavl-Zalesszkij 1302-ben, Uglics, – mely egy ideig önálló fejedelemség volt, – 1329-ben került Moszkva fennhatósága alá. Végül 1463-ban a Jaroszlavli fejedelemség is megszűnt, területe a moszkvai állam része lett.

A 17. század elején, a zavaros idők háborúiban a lengyel és litván csapatok pusztították a vidéket. 1612-ben Jaroszlavlnál gyűjtött erőt a Moszkva felszabadítására induló népfölkelő sereg. Ekkorra a város már gazdag kereskedelmi központtá vált, ahol a háborúk befejeztével gyors fejlődésnek indult az építészet és a díszítőművészet. A városokban a 18. század folyamán – Jaroszlavlban 1722-ben –megjelentek az első textilmanufaktúrák, a 19. században a textilipar mellett újabb iparágak alakultak ki (pl. malomipar, papírgyártás, hajóépítés). 1870-ben megindult Moszkva és Jaroszlavl között, a következő évben Ribinszk és Szentpétervár között a vasúti közlekedés.

A gabonatőzsde épülete Ribinszkben. 19. századi fénykép

A 18. század elején Jaroszlavl önálló közigazgatási egység székhelye lett, de még a Moszkvai kormányzóság része volt, Uglicsot és környékét pedig a Szentpétervári kormányzósághoz csatolták. 1777-ben Jaroszlavl a tájegység közigazgatási központja (namesztnyicsesztvo), húsz évvel később a Jaroszlavli kormányzóság székhelye lett, ekkor már Uglics és Ribinszk is ehhez a kormányzósághoz tartozott.

A szovjet időszakban új területi beosztást léptettek érvénybe. 1929-ben megalakították az Ivanovo-Voznyeszenszki ipari területet (később: Ivanovoi terület), melynek profilja a textilipar volt. Ebből választották le és hozták létre 1936. március 11-én a Jaroszlavli területet. Az 1930-as években Jaroszlavlban és Ribinszkben erőteljes ipartelepítés kezdődött, mely a vízerőművek és -tározók megépülése és a második világháború befejeződése után is folytatódott.

Népesség

A terület lakossága: 1 338 700 fő (2005), ebből a városban lakók aránya összesen 81,3%. A népsűrűség 36,8 fő/km². (A 2002-es népszámláláskor a lélekszám 1 368 000 fő volt.)

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1301,1); ukránok (13,2); tatárok (6,2); örmények (6,0); azeriek (5,7); fehéroroszok (4,3); jezidek (2,7); cigányok (1,3); grúzok (1,2); németek (1,0); zsidók (1,0). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A legnépesebb települések

Jaroszlavl

Ribinszk

Pereszlavl-Zalesszkij

Tutajev

Uglics

Rosztov

Ribinszki-
víztározó

Tveri
terület

Vologdai terület

Moszkvai
terület

Vlagyimiri terület

Ivanovói
terület

Koszt-
romai
terület

A Jaroszlavli terület nagyobb városai

A lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):

• Jaroszlavl – 605,2
• Ribinszk – 217,5
• Pereszlavl-Zalesszkij – 42,9
• Tutajev – 42,3
• Uglics – 37,1
• Rosztov – 33,6
• Gavrilov-Jam – 18,8
• Danyilov – 16,9

A két nagyvárosban él a lakosság 60%-a. A falvak lélekszáma átlag 40 fő, a távolabbi vidékeken ennél jóval kevesebb.

Közigazgatás

A Jaroszlavli terület közigazgatásának élén a kormányzó áll:

• Szergej Alekszejevics Vahrukov: 2007. decembertől 2012. április végéig
• Szergej Nyikolajevics Jasztrebov: 2012. május 12-től.
• Dmitrij Mironov – 2021. október 12-én lemondott.
• Mihail Jakovlevics Jevrajev: 2021. október 12-től Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott.

2006 óta a Jaroszlavli területen 112 helyi önkormányzat működik. Közülük 3 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 17 járás (rajon), továbbá 12 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 80 falusi község (szelszkoje poszelenyije). Ribinszk város a 2005. szeptemberi népszavazás eredményeként kapta meg a városi körzet státuszt. A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek

• Jaroszlavl város önkormányzata
• Pereszlavl-Zalesszkij város önkormányzata
• Ribinszk város önkormányzata

Járások

A Jaroszlavli terület járásai és közlekedése (oroszul)

A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Bolsoje Szeló-i járás	Большесельский район	Bolsoje Szelo	9 906
Boriszoglebszkiji járás	Борисоглебский район	Boriszoglebszkij	12 630
Brejtovói járás	Брейтовский район	Brejtovo	7 034
Danyilovi járás	Даниловский район	Danyilov	26 072
Gavrilov-jami járás	Гаврилов-Ямский район	Gavrilov-Jam	26 558
Jaroszlavli járás	Ярославский район	Jaroszlavl	52 328
Ljubimi járás	Любимский район	Ljubim	11 789
Miskini járás	Мышкинский район	Miskin	10 329
Nyekouzi járás	Некоузский район	Novij Nyekouz	15 688
Nyekraszovszkojei járás	Некрасовский район	Nyekraszovszkoje	21 573
Pereszlavli járás	Переславский район	Pereszlavl-Zalesszkij	20 352
Pervomajszkiji járás	Первомайский район	Precsisztoje	11 012
Posehonyjei járás	Пошехонский район	Posehonyje	14 292
Ribinszki járás	Рыбинский район	Ribinszk	28 153
Rosztovi járás	Ростовский район	Rosztov	34 062
Tutajevi járás	Тутаевский район	Tutajev	15 949
Uglicsi járás	Угличский район	Uglics	13 255

Gazdaság

Gazdasági szempontból a Jaroszlavli terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetéhez tartozik. Jelentősebb ásványkincsekkel nem büszkélkedhet, mégis a Központi körzet egyik legfejlettebb iparával rendelkezik.

Ipar

Az 1990-es évek gazdasági válságát a régió hadiipari vállalatai részben már kiheverték ki, a textilipar korábbi vezető pozícióját azonban elvesztette. Jelenleg meghatározó iparágak: a kőolajfeldolgozó- és az olajvegyészeti ipar (kőolajfinomítás, műgumi, lakk- és festékgyártás, gumiabroncsok gyártása); a gépgyártás, ezen belül dízelmotorok, repülőgép-hajtóművek, elektromotorok, szerszámgépek gyártása. További fontos ágazatok: hajóépítés; élelmiszer- és dohányipar; textilipar; fafeldolgozás. Az ipari termelés 75%-a Jaroszlavlban, 16%-a Ribinszkben összpontosul. Néhány kiemelkedő jelentőségű jaroszlavli iparvállalat:

• Avtodizel: Jaroszlavl egyik legnagyobb vállalata. A Ruszpromavto-holdinghoz tartozó cég fő profilja gépkocsik dízelmotorainak gyártása; régóta halogatott modernizációját a tulajdonosok jelenleg is ígérik. Ugyanehhez a holdinghoz néhány további jaroszlavli és egy tutajevi gyár is tartozik.
• Szlavnyeft-Janosz: a Szlavnyefty olajipari holding egyik vállalata; az északi régió legnagyobb kőolajfeldolgozó gyára, olajfinomítás, kőolajszármazékok gyártása.
• Jaroszlavli gumiabroncsgyár: a Szibur-holding (a Gazprom-csoport tagjának) tulajdonában lévő gyár, korszerűsítését tervezik.
• Russzkije kraszki: a közelmúltban korszerűsített jelentős festékgyár; az egyik híres amerikai konszernnel közös vállalat.

További ipari városok:

• Ribinszk: Szaturn, a város legnagyobb vállalata; ötödik generációs repülőgépek hajtóműveinek vezető oroszországi gyártója, egyaránt teljesít megrendeléseket a hadiipar és a polgári repülés számára; egy neves francia céggel közös vállalatot létesítettek („VolgAero”) új típusú hajtóművek kialakítására; – a város négy gyára különféle alumínium- és rézkábelek készítésére specializálódott; – hajóépítő vállalatai elsősorban a tengeri halászat és a hadiflotta számára dolgoznak (pl. rakétákkal felszerelt parti őrnaszádok, tűzoltó- és tengerkutató hajók); – műszergyárában részben szintén a hadiipar céljaira repülésirányító rendszereket, fedélzeti radiotelemetrikus berendezéseket állítanak elő.
• Tutajev: nehézgépgyártás, vegyipar, lenfeldolgozó kombinát; – motorgyárában nyolchengeres dízelmotorok készülnek traktorok, nagyméretű tehergépkocsik, exkavátorok számára; – a Szlavnyefty-holding kőolajfeldolgozó leányvállalata (a Tutajevi járásban) fűtőolajat, motor- és kenőolajokat, egyéb kőolaj-származékokat állít elő.
• Uglics: nyomdagépek gyártása; korábban híres óragyára 2006-ban végleg beszüntette a termelést.
• Gavrilov-Jam város holland tulajdonba került vállalata a régió legeredményesebb lenfeldolgozó kombinátja, termelését a mai igényeknek megfelelően alakították át.

Mezőgazdaság

2005. január 1-jén a falusi lakosság lélekszáma 250 000 fő volt (18,7%); a foglalkoztatottak 5,2%-a dolgozott az agrár ágazatban. Összesen 385 mezőgazdasági vállalatot és több mint 2000 paraszti (farmer-) gazdaságot tartottak nyilván.

A mezőgazdaság fő profilja az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés, egyes járásokban a juhtenyésztés. A szarvasmarhaállomány évente 3-5%-kal csökken (több szomszédos régióhoz hasonlóan). Jaroszlavl és Ribinszk környékén „csirkegyárak” (brojlercsirke üzemek) épültek, a városellátó gazdaságok szerepe is jelentős.

A mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága az összterület valamivel több mint 30%-a; ennek 73%-a szántó. A nagyrészt rossz minőségű földek, a podzoltalajok, a kiterjedt mocsarak és vizenyős részek (a víztározók egyik negatív következménye) nem kedveznek a növénytermesztésnek. A szántóföldek legfontosabb kultúrái a gabonán kívül a takarmánynövények, az ipari növények közül a len és a cikória (Rosztov környékén). A rostlen termesztése az utóbbi évtizedben nagy mértékben csökkent. Jelenleg a mezőgazdasági termékekből képződő bevételek 38%-a származik tej, 30%-a hús és baromfi, 20%-a tojás értékesítéséből, és csupán 7%-a a növénytermesztésből, további 5-6% egyéb termékekből (méz, vad, szőrme stb.)

Közlekedés

Jaroszlavl főpályaudvara

A közigazgatási központ, Jaroszlavl a terület legfontosabb közlekedési csomópontja. Főpályaudvara a Transzszibériai vasútvonal északi ágának is egyik állomása. A Volgán vasúti híd (1903) és egy közúti híd vezetett át mostanáig; 2006 őszén adták át a forgalomnak a második, új, 800 m hosszú közúti hidat. A város repülőterét („Tunosna”) nemrég korszerűsítették.

A területen áthaladó legfontosabb közlekedési folyosó a Moszkvából északkelet felé, Vologdába vezető autóút és a vele párhuzamosan futó, de egészen az északi kikötővárosig, Arhangelszkig tartó vasúti fővonal. A kelet-nyugati irányú másik vasúti fővonal Ribinszken át Pszkovval és a Balti köztársaságokkal, többek között Riga kikötőjével biztosít közvetlen összeköttetést. A területen belüli forgalom fontos útvonala a Volga medrét a jobb parton követő közút, mely a négy nagyobb ipari központot köti össze és a szomszédos Kosztromáig vezet.

Az itteni volgai kikötők közül legjelentősebb Jaroszlavl és Ribinszk kikötője: utóbbinál válik el a volgai és a Balti-tenger felé vezető víziút.

A térség délnyugati része és Jaroszlavl maga is jelentős idegenforgalmat vonz. Az ún. Aranygyűrű városaihoz tartozik a Volga partján Uglics, a Moszkva felől vezető autóút mentén Pereszlavl-Zalesszkij és Rosztov is.

Látnivalók

A rosztovi Kreml

• Jaroszlavl történelmi városmagja, 2005 óta a világörökség része
• Rosztovi kreml

Források

• Hivatalos honlap Archiválva 2004. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A természetvédelmi terület ismertetése (oroszul)
• Történelmi vázlat a Kultura regionov Rosszii portálon (oroszul)
• Természetföldrajzi ismertető (oroszul)
• A Jaroszlavli terület a Független Szociálpolitikai Intézet honlapján Archiválva 2007. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
• Világörökség (angolul)