Ugrás a tartalomhoz

Japán sör

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A japán sör négy fő gyártója az Asahi, Kirin, Sapporo, és a Suntory, melyek főleg világos söröket készítenek 5,0% körüli alkoholtartalommal. Pilsner fajtájú világos sörök a legelterjedtebbek Japánban, de a sörhöz hasonló, de kevesebb malátával rendelkező italok, melynek neve happósu (szó szerint pezsgő alkohol), vagy a malátamenetes (発泡性; Hepburn: happōshu?) is nagy részben jelen vannak a piacon, mivel ezekre lényegesen alacsony az adó.

Mikrosörfőzők is növekvő népszerűségre tettek szert az 1990-es évek óta, mivel a különböző ízű és stílusú söröket összehangolták, hangsúlyt fektetve a szaktudásra, amihez hozzájárult a hozzávalók minősége és származása.

A sörre specializálódott bárok és pubok is népszerűségre tettek szert Japán főbb városaiban, mint Tokió és Oszaka, ahol igazán vibráló bárokat és pubokat hoztak létre, nagy hangsúlyt fektetve a helyi és amerikai sörökre.[1]

Története

[szerkesztés]

Japánban a sör a 17. században jelent meg, amikor a holland kereskedők megjelentek Dedzsimán Nagaszakiban, és sörbárokat hoztak létre a matrózoknak, akik a Japán és Holland Birodalom közötti kereskedelmi útvonalon hajóztak. [forrás?]

Amikor Japán újra megnyitotta a kapuit a Meidzsi-korban, elkezdtek söröket importálni, de érkeztek ide is Európából és egyéb helyekről szakképzett sörfőzők, hogy hozzájáruljanak a helyi sörkereskedelemhez.

A ma Kirin néven ismert sörfőzde Jokohamában indult még Spring Valley Sörfőzde néven még 1869-ben, amit magánvállalatként indított egy norvég-amerikai, William Copeland.[2] A Sapporo Sörfőzdét 1876-ban alapították, mint egy kormányzat által irányított fejlesztési terv, amit Hokkaidónak csináltak. Az Asahi Sörfőzde a kezdő összeget az Ószaka Sörfőző Cég beindítására 1889-ben kersete meg, majd az Asahi sör márkára az engedélyt 1892-ben kapta meg.[3]

Piac mérete

[szerkesztés]
Japanese convenience store selection of beer

A sör vagy a sörhöz hasonló happósu italok a legnépszerűbb szeszes italok Japánban, ami megmagyarázza, hogy miért teszi ki a kétharmad részét a 9 milliárd liter alkoholnak, amit 2006-ban mértek.[4]

Japán hazai összfogyasztása 187,37 millió kiloliter, ami 2012-ben a globális sörpiacon 5,5 millió kiloliter vagyis 3%.[5] Ez a statisztika a teljes sörfogyasztásra vonatkozik Japánban, amibe beletartozik a sörhöz hasonló és a maláta nélküli sör is.

Az országok sörfogyasztásának listáján Japán 40. helyezést ért el 2012-ben, ami 43,5 liter per főt jelent, és megmutatja a japánok alkohol fogyasztását. Demográfiai tényezőkkel kapcsolatban számítanak arra, hogy tovább csökken a tömeg-piac-sör-termékek eladásai Japánban a jövőben, ahogy a fiatalabb fogyasztók kevesebb sört isznak az előző nemzedékeknél.[6] A 2013-as évben, Japán öt legnagyobb sörfőzőjének a rendelése 433,55 millió láda ( egy láda 12,66 liter sör vagy 27 US pint), ami 20%-kal több, mint a csúcsteljesítmény 1992-ben.[7]

Mindazonáltal, a helyben termelt sörök mindössze a hazai termelés 1%-ként van elkönyvelve[8] A helyi adatok szerint a 2012-es év első nyolc hónapjában, a helyi sörök szállítmányai 7,7%-kal növekedtek, Japán nagyobb sörfőzőinek eladásai évről évre csökkentek.[8]

2014 januárjában a piacon az Asahi 38%-kal, ami a legnagyobb sörgyártó volt Japánban, amit a Kirin 35%-kal, a Suntory pedig 15%-kal követte.[7]

Sör besorolása

[szerkesztés]

A japán adózási rendszer miatt, a különböző maláta alapú italokat 2 kategóriába sorolják: sör és happosu. Ez a megkülönböztetés azon alapszik, hogy a sörnek mennyi a maláta vagy a hozzátartozó gabona mennyiség, ami alacsony eredménynél happosunak nevezik. A japán szabályozások megtiltották a "sör" (ビール; Hepburn: bīru?) szó használatát, ha 67%-nál kevesebb malátát tartalmaz.[9][10]

2004 óta a sörfőzdék előállítanak még alacsonyabb adójú, nem malátából, hanem szójababból lévő sört, amit nem lehet a sör vagy a happósu kategóriába sorolni. Más néven "harmadik kategóriás sör" (第三のビール; Hepburn: dai-san no bīru?),< ref name=JT041307/>, de hivatalosan vegyes alkohol vagy likőr.

Fő sörgyártók és termékeik

[szerkesztés]
  • Asahi Sörgyár
    • Asahi Super Dry
    • Asahi Black
    • Asahi Premium Beer Jukusen
    • Asahi Hon-nama (happósu)
  • Kirin Sörgyártó Vállalat
    • Kirin Lager Beer
    • Kirin Ichiban Shibori
    • Kirin Akiaji
    • Kirin Fukkoku Lager
    • Kirin Heartland Beer
    • Grand Kirin
    • Kirin Tanrei (happósu)
  • Sapporo Sörgyár
    • Sapporo Black Label
    • Sapporo Lager Beer
    • Sapporo Classic
    • Yebisu
    • Yebisu Black
    • Yebisu – The Hop
    • Hokkaido Nama-shibori (happósu)
  • Suntory
    • Suntory Malts
    • Suntory – The Premium Malts
    • Super Magnum Dry (happósu)
  • Orion
    • Orion Draft Beer
    • Orion Special
    • Orion Original
    • Orion Southern Star
    • Orion Cider
    • Orion Dry
    • Orion Premium

Száraz háború

[szerkesztés]

A „száraz háború” vagy ドライ戦争 (どらいせんそう, dorai sensō), azt az időszakot jelenti, amikor Japánban versenyeztek a sörfőző cégek a száraz sörrel szemben. Ez 1987-ben kezdődött azzal, hogy az Asahi Sörgyár piacra a dobta az ”Asahi Super Dry”-t és ennek következtében a többi sörfőzde elkezdett száraz sört gyártani.

A Kirin Sörfőző Cég 50%-ban van jelen a japán hazai sörpiacon, és 1988 februárjában dobta piacra a „Kirin Dry”-t, amit Gene Hackman személyével reklámoztak, majd ezen év áprilisában árulni kezdték a „Kirin Malt Dry”-t. Mindazonáltal, képtelenek voltak az Asahi lendületét túlszárnyalni. 1990-ben a Kirin árulni kezdte az Ichiban Shibori-t, amit kifejezetten az ”Asahi Super Dry” ellen, de ezzel csak a saját „Kirin Lager Beer” márkájuk profitja ellen dolgoztak. A Kirin végül nem tudta visszaszerezni az 50%-os piaci részesedést.

A Sapporo Sörgyár 1988 februárjában piacra dobta a kudarcra ítélt „Sapporo Dry”-t, és 1989 májusában a főterméküket, a „Sapporo Black Label”-t átnevezték Sapporo Draftra egy kedvezőtlen fogadás miatt. Sapporo Dry és Sapporo Draft termelését indításaik után két évvel leállították, majd a Sapporo Draft később visszatért régi nevéhez, a Black Labelhez.

1988 februárjában a Suntory „Malts” márkáját az „I don’t do dry” kampány kereteiben, mialatt kiadták a „Suntory Dry”-t, amit később átneveztek „Suntory Dry 5.5”-t, amit a reklámkampányában Mike Tyson boxolóval népszerűsítettek, és növelték az alkohol tartalmat 5%-ról 5,5%-ra. Méltányos eredményeket ért el, de még így sem tudta lecsökkenteni az „Asahi Super Dry” iránti igényt.

Időszaki sörök

[szerkesztés]

Japánban sok sörfőzde ajánl különböző, időszakos söröket. Ősszel például az „őszi sörök”-et magasabb alkoholtartalommal főzik, általában 6%-osra a szokásos 5%-os helyett. Például a „Kirin Akiaji” sör. A sörös dobozokat ilyenkor őszi falevelek képével díszítik, amit úgy hirdetnek, hogy ideális innivaló a „nabemono”-hoz. Hasonlóan télen, a dobozon a „Fuyu Monogatari” szerepel.[forrás?]

Mikrosörfőzők

[szerkesztés]

1994-ben Japán adótörvényei lazábbak voltak a kisebb sörfőzdékkel, amik évente 60000 litert (15850 gal) termelnek. Ezelőtt a változás előtt nem kaphattak engedélyt azok a sörfőzdék, amik évente nem voltak képesek 2 000 000 litert (528 000 gal) előállítani. Ezután rengeteg kisebb sörfőzdét alapítottak Japán szerte.

A törvények lazulása után az 1990-es években az általánosan használt kifejezés a mikrosörfőzőkre Japánban a (地ビール; Hepburn: ji bīru?) , vagy a „helyi sör” volt, bár a szakemberek a クラフトビア (kurafuto bia?) volt, amit a címkéiken is használtak.

Jelenleg több, mint 200 mikrosörfőző működik Japán szerte, amik többsége anyagilag függnek nagyobb szaké gyártóktól, étteremláncoktól, szállodáktól.[11] Japánban a kis sörfőzdék rengeteg különböző sört állítanak elő, beleértve a ales, IPAs, stout, pilsner, weissbier, kölsch, gyümölcsös söröket és a többit. 1994-ben a Liquor Adó Törvény lazulása után volt egy kezdeti fellendülése a mikrosörfőzőknek, de a helyi sörfőzdék minősége vegyes volt, és a kezdeti lelkesedés kiegyenlítődött. A kedvelt alacsony költségvetésű „happosu” (alacsony málata sör) összehasonlítva a magas költségvetésű mikrosörfőzökkel, sok kezdeti mikrosörfőzőt szorított ki a piacról. A fő sörgyártók és a hasonló magas és alacsony költségű főzdék, amik a mikrosörfőzdék kialakulásához vezetett, amiatt is felelt, hogy azok csak kis körben voltak ismertek.

Habár a 2000-es években, köszönhetően az olyan gyáraknak, amik termékei engedélyezettek étterem láncok és bárok számára, együttműködve a mikrosörfőzdékkel, és a többet oktatott fogyasztói alapok egy kitartóan emelkedő hazai igényhez vezetett. Javított termékminőség, élőszó-marketing, amit megkönnyítettek a társadalmi média-honlapok, a figyelem, amit az USA központú főzdék kaptak, és a növekvő függetlensége a helyi főzdéknek sok kiskereskedelem nyitásához vezetett a városokban,[12] ami hozzájárult a sikeréhez egész Japánban.

Ma a növekvő számú mikrosörfőzdék fesztiválokat tartanak, mint a Nagy Japán Sörfesztivál, amit évente tartanak Tokióban, Oszakában, Nagojában és Jokohamában.

Részleges lista a mikrosörfőzőkről Japánban

[szerkesztés]
  • Taisetsu Ji Bīru (大雪地ビール?), (Asahikawa, Hokkaidó) Sok díj nyertese, mint a Japán Sör Grand Prix
  • Furano Ji Bakushu (富良野地麦酒?), (Furano, Hokkaidó)
  • Okhotsk Bīru (オホーツクビール?), (Kitami, Hokkaidó)
  • Tokachi Bīru (十勝ビール?), (Obihiro, Hokkaidó)
  • Otaru Bīru (小樽ビール?), (Otaru, Hokkaidó)
  • Kamui Bīru (カムイビール?), (Ivamizava, Hokkaidó)
  • Onuma Bīru (大沼ビール?), (Nanae, Hokkaidó)
  • Hakodate Bīru (はこだてビール?), (Hakodate, Hokkaidó)
  • Tazawako Bīru (田沢湖ビール?), (Szenboku, Akita) Az első mikrosörfőzde Akita prefektúrában
  • Ginga Kogen Bīru (銀河高原ビール?), (Nishivaga, Ivate)
  • Miyamori Bīru (みやもりビール?), (Mijamori falu, Ivate)
  • Echigo Beer (エチゴビール?), (Niigata)
  • Nasu Kogen Bīru (那須高原ビール?), (Naszu, Tocsigi)
  • Kiuchi Brewery (木内酒造?), (Naka)
  • Sankt Gallen Brewing (サンクトガーレン?), (Acugi, Kanagava)
  • Gotenba Kogen Bīru (御殿場高原ビール?), (Gotenba, Sizuoka)
  • Baird Brewing Company (合資会社ベアードブルーイング?), (Numazu, Sizuoka)
  • Outsider Brewery (アウトサイダー ブルワリー?), (Kofu)
  • Yo-ho Brewing (ヤッホー・ブルーイング?), (Karuizava)
  • Nagahama Roman Bīru (長浜浪漫ビール?), (Nagahama, Siga)
  • Minoh Brewery (箕面ブリュワリー?), (Minoh, Oszaka)
  • Awaji Bīru (あわぢビール?), (Avadzsi-sima, Hjogo)
  • Rokko Biru (六甲ビール?), (Kobe, Hjogo)
  • Doppo (独歩?), (Okajama)
  • Matsue Ji Bīru (松江地ビール?), (Macue, Simane)
  • Daisen G Bīru (大山Gビール?), (Hóki, Tottori)
  • Hideji Bīru ひでじビール (?), (Nobeoka, Mijazaki)
  • Zumona Bīru (ズモナビール?), (Tono, Ivate)
  • Ishigakijima Bīru (石垣島ビール?), előtte Dachsbräu (Isigaki sziget), 1997 óta
  • Nihehdeh Bīru (にふぇーでーびーる?), (Okinava), 2001 óta
  • Miyakojima Ji Bīru (宮古島地ビール?), (Mijako sziget), 2010 óta
  • Helios Bīru (ヘリオスビール?), (Okinava), 1996 óta

Felosztási módszer

[szerkesztés]
A Sapporo beer vending machine in Hokkaido

Japánban legálisan 20 éves kortól lehet alkoholt fogyasztani. Az éttermeken és bárokon kívül a lehet kapni szupermarketekben, vegyeskereskedésekben, és pavilonoknál a vasútállomásnál. A sörfogyasztás majdnem mindenhol engedélyezett, de a törvények nagyon szigorúan nézik a vezetés előtt , és közbeni alkoholfogyasztást.

Be lehet még szerezni utcai automatákból, bár ezek száma jelentősen csökkent a nagyvárosokban 2012 óta. Néhány gépnek mozgó reklámja van, amit egy beépített kis TV képernyőn lehet látni. Olyan sörreklámokat és hangokat játszanak, amiket tévén látnak és rádióban hallanak. A sör-automatákat 2000 júniusában kezdték csökkenteni a kiskorúak alkoholfogyasztásának megakadályozása miatt.[forrás?]

Külföldön is elérhető japán sörök

[szerkesztés]

A japán stílusú reklámok a sörfőzésről és sörtermékekről sikeresek lettek világszerte, ahol engedéllyel termelik és forgalmazzák.

Az Egyesült Államokban a 4 fő japán sörgyártó közül 3 elérhető. Ez tartalmazza a Sapporo Draft-ot, Kirin Ichiban-t, és Asahi Super Dry-t. Az Asahi-t a Molson gyártja Kanadában,[13] a Kirin-t a Anheuser-Busch Los Angeles-ben, és a Sapporo is kapható az általa üzemeltetett Sapporo gyárban Ontarioban, Kanadában. Suntory nem kapható. Orion sör kapható, ezt Okinava prefektúrából importálják. A beszerezhetőség egy individuális liquor törvényen alapszik, ami megmagyarázza, hogy miért kapható valahol, míg máshol nem. Például Oklahomában az Asahi Super Dry, a Sapporo, és Orion elérhető, míg Texasban a Kirin Ichiban az uralkodó.

A Kiuchi sörfőzde volt az első japán mikrosörfőzde, ami sört exportált Japánból.[forrás?]Sok más japán mikrosörfőzde exportál már Észak-Amerikába, Európába, Ausztráliába, Szingapúrba és Hong Kong-ba.

Házi sörfőzés

[szerkesztés]

Bár technikailag ez illegális, az 1%-osnál magasabb alkoholtartalmú italoknál, a törvény csak ritkán ragad rá a házi sörfőzőkre. Az eszközöket könnyen be lehet szerezni főutcákon és az interneten.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beer in Japan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Discovering Tokyo's Craft Beer Bars – The City Lane. thecitylane.com
  2. Brewed in Japan: the evolution of the Japanese beer industry. Vancouver, BC, Canada: UBC Press, 12. o. (2013. december 8.). ISBN 978-0-7748-2504-7. Hozzáférés ideje: 2014. június 4. 
  3. The Oxford Companion to Beer. Oxford University Press, 67. o. (2012. december 8.). ISBN 978-0-19-536713-3. Hozzáférés ideje: 2014. július 25. 
  4. William Campbell, What the Japanese are drinking, The Japan Times, April 13, 2007.
  5. Global Beer Consumption by Country. www.kirinholdings.co.jp . Kirin Beer University Report. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  6. Beer in Japan. www.euromonitor.com . Euromonitor Reports. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  7. a b Japan's Beer Drinkers Still Not Raising a Glass to Abenomics”, The Wall Street Journal, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2014. július 24.) 
  8. a b Imported $60 Stout Opens Doors for Japan Craft Beer Revival”, 2013. június 7. (Hozzáférés: 2014. július 13.) 
  9. Archivált másolat. [2005. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. október 8.)
  10. Kamiya, Setsuko, "Suds on tap for summer thirsts", The Japan Times, 7 August 2007, p. 2.
  11. Craft Beer in Japan, The Essential Guide, 1st, Yokohama: Bright Wave Media Inc. (2013. szeptember 1.). Hozzáférés ideje: 2014. június 3. 
  12. Craft Beer Market, Tokyo's artisan ale haven. www.travel.cnn.com . CNN Travel. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  13. Molson to brew Asahi Super Dry

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Beers of Japan
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán sör témájú médiaállományokat.