Iztacalco
| Iztacalco | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Irányítószám | 08000–08999 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 404 695 fő (2020) | ||
| Agglomeráció | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2230–2240 m | ||
| Terület | 23,1 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
 | |||
 é. sz. 19° 23′ 42″, ny. h. 99° 05′ 55″19.395000°N 99.098611°WKoordináták: é. sz. 19° 23′ 42″, ny. h. 99° 05′ 55″19.395000°N 99.098611°W | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Iztacalco honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iztacalco témájú médiaállományokat. | |||
Iztacalco Mexikóváros legkisebb területű kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 380 000 főt.[1]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A kerület Mexikóváros keleti részén található, területe sík, teljesen be van építve. Két vízfolyása van, de mindkettő csövekbe van bevezetve: a Río La Piedad és a kerület közepén észak–déli irányban húzódó Río Churubusco.[2]
Éghajlat
[szerkesztés]A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 28 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 36 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,3 és a májusi–júniusi 18,6 fok között váltakoznak, fagy a legtöbb hónapban előfordulhat. Az évi átlagosan 605 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 28,0 | 30,0 | 32,0 | 33,0 | 35,5 | 32,0 | 30,5 | 29,0 | 29,5 | 30,5 | 34,0 | 29,0 | 35,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,2 | 25,1 | 27,3 | 28,3 | 27,7 | 26,0 | 24,9 | 25,3 | 24,5 | 24,0 | 23,9 | 22,9 | 25,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 12,3 | 14,1 | 16,7 | 18,1 | 18,6 | 18,6 | 17,8 | 17,9 | 17,6 | 15,7 | 14,6 | 13,2 | 16,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,5 | 3,0 | 6,2 | 8,0 | 9,6 | 11,2 | 10,7 | 10,4 | 10,6 | 7,5 | 5,2 | 3,5 | 7,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −8,5 | −7,0 | −5,0 | −2,5 | 0,7 | 6,0 | 5,0 | −4,0 | 2,5 | −4,0 | −6,5 | −9,0 | −9,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 2 | 8 | 24 | 60 | 98 | 117 | 126 | 84 | 52 | 22 | 5 | 605 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent:[1]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 448 322 |
| 1995 | 418 982 |
| 2000 | 411 321 |
| 2005 | 395 025 |
| 2010 | 384 326 |
Története
[szerkesztés]Iztacalco (a 20. század második feléig Ixtacalco) neve a navatl nyelvből ered, de jelentésére többféle magyarázat is van. Abban megegyeznek, hogy a calco végződés a calli („ház”) és a co helynévképző összetételéből ered, a név eleje viszont az egyik értelmezés szerint a „só” jelentésű ixtatl, a másik szerint a „fehér” jelentésű iztac szóból származik.
Első lakói a Texcoco-tó magas ásványianyag-tartalmú vizéből való sókinyeréssel foglalkoztak. A posztklasszikus korban Iztacalco a texcocói uradalomhoz tartozott, és így a hármas szövetségben részt vevő aztékok egyik szövetségese volt. Miután a spanyolok elpusztították Tenochtitlant, Iztacalcóban ferences misszionáriusok telepedtek meg, akik a tó közepén felépítették a Szent Mátyás-kolostort, de a település lakossága ezekben az időkben igen alacsony volt, a 300 főt sem érte el. A 19. század közepén, amikor már folyamatban volt a Mexikói-völgyet elfoglaló tavak lecsapolása, Iztacalco területén is számos csatorna létezett. Amikor a Szövetségi Körzet területét községekbe szervezték, Iztacalco az egyik község székhelye lett, ekkor hozzá tartoztak olyan területek is, amelyek ma Iztapalapa és Benito Juárez részét képezik. A 19. század végén Tlalpanhoz került, ekkor mintegy 2800 lakója volt.
A 19. században fontos szerepet töltött be a tóparti települések és Mexikóváros központja közti forgalomban és kereskedelemben, de nem csak a külső településeken, hanem az itteni csinampákon termelt zöldségeket is árusították mind a központban, mind a zacatlalmancói kikötő mellett felépült piacon. Egészen az 1930-as évekig, amikor is a Viga-csatorna is kiszáradt, jelentős volt a csinampás termelés a településen, de ezután az egykori csatornák helyét lassan közutak foglalták el. Iztacalco csak a 20. század közepén kezdett a főváros igazi külvárosává válni, ekkor telepedett meg itt először az ipar. A lakosság, de ezzel együtt a bűnözés is a következő évtizedekben gyorsan nőtt, ma Mexikóváros egyik legveszélyesebb kerületének számít.[4]
Turizmus, látnivalók, kultúra
[szerkesztés]Iztacalcóban nincsenek fontos turisztikai célpontok, műemlékek, múzeumok, viszont kultúrája jelentős: az egész év során számos (főként vallási) ünnepséget és fesztivált tartanak. Zöldfelület is igen kevés van a kerületben, mindössze a Magdalena Mixhuca Sportvárosban található egy eukaliptuszfákkal beültetett rész, valamint az Iztapalapa határán, a kerület keleti részén fekvő városrészben egy ökopark, amely iskolai oktatás céljait is szolgálja.[4] Az előbb említett sportközponthoz tartozik az 1968-as olimpiára felépített Sportpalota.[5]
A kerületben található az Autódromo Hermanos Rodríguez nevű versenypálya, ahol a 20. század alkalmával többször rendeztek Formula–1-es futamot, 2015-ös felújítása után pedig újra ez a helyszíne a mexikói nagydíjaknak.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Iztacalco földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Iztacalco (spanyol nyelven). [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
- ↑ Palacio de los Deportes Juan Escutia (spanyol nyelven). EdeMx. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ Autdromo Hermanos Rodríguez (spanyol nyelven). A kerület honlapja. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
