Ugrás a tartalomhoz

Iványi Gábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iványi Gábor
2015. június 16-án a Blaha Lujza téri éneklésen
2015. június 16-án a Blaha Lujza téri éneklésen
Született1951. október 3. (73 éves)
Szolnok
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihat gyermek
SzüleiIványi Tibor
Foglalkozása
  • metodista lelkész
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • pap
Tisztsége
  • elnök (Oltalom Karitatív Egyesület)
  • rektor (1987–, Wesley János Lelkészképző Főiskola)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. december 7. – 2002. május 14.)
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Iványi Gábor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Iványi Gábor (Szolnok, 1951. október 3. –) magyar lelkész, országgyűlési képviselő (1990 és 1994, illetve 1998 és 2002 között). 1981-től a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, 1989-től az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke

Iványi Gábor 2023. májusában az Esély Közösség által adományozott Európai Hazafi Díj átadásán

Családja

[szerkesztés]

Pedagóguscsalád 11 gyermekéből másodikként született. Édesapja Iványi Tibor lelkész, édesanyja Sinka Magdolna pedagógus, költő. Nős, hat gyermeke és kilenc unokája van.

Unokatestvére Papp Imre zenész, billentyűs, énekes, zeneszerző (Gemini együttes).[9]

Életpályája

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán a Vasvári Pál Gimnáziumban végezte, majd 1970–1974 között teológus, lelkész hallgatóként tanult a Szabadegyházak SZET Lelkészképző Intézetben. 1976–1979 között a MET házi teológia akadémiáján tanult. 1991-ben szerezte meg diplomáját a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. 1996-ban tiszteletbeli doktorátusi címet kapott a Roberts Wesleyan College-tól. 2008-ban kapta meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem címzetes egyetemi tanár rendet. 1973-tól a Magyarországi Metodista Egyházban segédlelkész, majd az említett egyházból kirekesztett lelkészek és hívők csoportjának tagja, 1974-től 1981-ig illegalitásban.

1974-ben a SZET lelkészképzőjéből (egyház)politikai okokból fegyelmi eljárás útján kizárták. Egy évre rá, 1975-ben eltávolították a Metodista Egyházból. 1977-ben egyesületi joggal való visszaélés címén felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Még abban az évben az illegális Beszélő egyik alapító szerkesztője, és a Nyitott Ajtó illegális egyházi folyóirat alapítója. Az 1979-ben létrejött SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja, majd 1981-ben alapító lelkésze volt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek. Ma az egyház elnöke és békásmegyeri egyházközségének (Megbékélés Háza Templom) templomépítő parókusa. 1987-től a Wesley János Lelkészképző Főiskola megbízott igazgatója, majd főigazgatója, ma határozatlan időre rektora. Ugyanebben az évben jött létre az Élet és Világosság egyházi lap, melynek alapító szerkesztője, és azóta rovatvezetője. A nemzetközi tudományos életben a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektoraként a Council for Christian Colleges and Universities (CCCU) valamint az Association of Free Methodist Educational Institutions (AFMEI) tagja.

1988–1989-ben a Szabad Kezdeményezések Hálózata és az első ügyvivő testület egyik tagja (Göncz Árpád, Solt Ottilia és mások társaságában). 1990-től 1994-ig, majd 1998-tól 2002-ig országgyűlési képviselő az SZDSZ színeiben. Az első ciklusban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja. A 80-as években a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, parlamenti időszakban pedig a Magyar-Izraeli Baráti Társaság tagja. 1993–1999 között a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei igazgatója. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium nevű intézmények (Abaújkér, Beregdaróc, Budapest (VIII.; X.; XVIII. kerület), Dunaújváros, Felsődobsza, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hernádszentandrás, Jánd, Márokpapi, Nagykinizs, Orosháza, Szeged, Tiszaszentmárton) egyházi felügyelője.

2022. március 15-én

2022-ben neve komolyan felmerült, mint az egyesült ellenzék köztársaságelnök-jelöltje.[10] Azonban ezt a Jobbik végül megvétózta.[11]

Publikációi megtalálhatók különféle lapokban, folyóiratokban, illetve könyvekben társszerzőként.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
2008. szeptember 20-án, a Magyar Demokratikus Charta gyűlésén

Megjelent munkái

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]