Istók János
| Istók János | |
 | |
| Született | Bácsfalu |
| Elhunyt | 1972. február 22. (98 évesen)[4][3] Budapest[5][6] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (11/1-1-346) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Istók János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrász.
A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással.
Életpályája
[szerkesztés]A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdett formázással foglalkozni, majd 1892-ben a müncheni Állami Kőfaragási Intézetben folytatta. Budapesten Strobl Alajos szobrászati mesteriskolájának növendékeként fejezte be tanulmányait.
1902-ben, fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási évfordulón avatták fel szobrát. 1905-ben a Ramassetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. 1911-ben részt vett a Bartha Miklós-szoborpályázaton, amelyet megnyert. (Zala György ellenezte ezt a döntést). 1913-ban felavatták a Bartha Miklós szobrot, s ekkor kezdett Gábor Áron szobrának formálásába. A Zalaegerszeg által rendelt Csány László szobor kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát szimbolizáló szobrot 1919. május 1-jén a Parlament előtt állították fel. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést, így Budapesten a Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán az ő műve. A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem József szobrot 1934-ben állították fel Budapesten. Ebben az időben tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[7]
Számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai, Móra Ferenc mellszobrát 1959-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát.
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Királyi arany érdemrend 1902-ben felavatott Széchényi Ferenc szobráért.
- Érdemes művész (1963),
- Kiváló művész (1970).
Kiállításai
[szerkesztés]- 1902 – Részt vett az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán Kolozsvárott
- 1964 – Gyűjteményes kiállítását a pesterzsébeti múzeumban rendezték meg.
Művei
[szerkesztés]Négy szobra áll Budapesten, 16 pedig vidéken.
Köztéri szobor, dombormű
[szerkesztés]- Fekvő kutya, (kő, Fővárosi Állat- és Növénykert, eredetileg Budapesti Vidám Park)
- Széchényi Ferenc szobra (bronz, magasság: 234 cm 1902, Magyar Nemzeti múzeum kertje, Budapest)
- Darnay Béla-portré (műkő, 1904, Városi Múzeum, Veszprém)
- Szilágyi Dezső szobra a Szilágyi Dezső-kilátón (1904, Tarajka)
- Kossuth Lajos (mellszobor, 1905, Várfalva, Kolozs vm.)
- Ramassetter Vince (bronz, márvány, 1907, Sümeg)
- Ghyczy Kálmán emléktáblája (Komárom, 1908–1945, restaurálva 2003.)[8]
- Kisfaludy Sándor, Szegedi Róza-síremlék domborműve (bronz, 1908, Sümeg)
- Bartha Miklós (1914, Városliget)
- Király József püspök (Komárom, Selye János Gimnázium, 1914-1947, majd 2001-ben került visszakerült)
- Hősi emlék (1925, Budapest, XVI. ker., Rákosfalva)
- I. világháborús emlékmű (mészkő, 1927, Lovászpatona)
- Hetes huszárok emlékműve (1930, Budapest, Szervita tér)
- Brassai Sámuel (1930, Szeged, Dóm tér)
- I. világháborús emlékmű (1931, Budapest, XVI. ker.)
- Salamon Ferenc emléktábla (Budapest, VII. ker.)
- Bem József (1934, Budapest, II. ker., Bem tér)
- I. világháborús emlékmű (műkő, 1934, Ősi)
- Táncsics Mihály emléktábla (1948, Budapest, I. ker.)
- Csány László szobra (Zalaegerszeg)
Épületplasztika
[szerkesztés]- Sportoló nő és férfi, Bp. Császár uszoda, 1928
Síremlék
[szerkesztés]
- Than Károly, Kerepesi temető, 1910
- Péterfy Sándor, Kerepesi temető, 1913
- Holló Lajos bronz síremléke, Kerepesi temető, 1913
- Luiszer család síremléke Sümegen
- Szávay Gyula bronz síremléke, Farkasréti temető
Kisplasztika
[szerkesztés]- Bem József (bronz, magasság: 65 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- David (bronz, magasság: 92 cm, 1924, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- Szabad hajdú (bronz, 1909, magántulajdon)
Kisméretű mellszobrok
[szerkesztés]- Munkácsy Mihály mellszobra (gipsz, magasság: 22 cm, 1904, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- A művész nagyatyja (terrakotta, magasság: 28 cm, 1902, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- Vörösmarty Mihály
- Jókai Mór
- Vajda János
- Madách Imre
- Anyám (márvány, magasság: 45 cm, 1911, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Plakettek
[szerkesztés]- Antal Gábornak (bronz, 80 x 58 mm, 1909, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
Emlékezete
[szerkesztés]A Budapest, IX. kerület Ráday u. 22. alatt emléktáblája található, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/433636
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
- ↑ 2017. április 14., https://rkd.nl/explore/artists/433636
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Palatinus. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
- ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
Források
[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Képzőművészet Magyarországon a kezdetektől a 20. századig
- Erdélyi művészeti kataszter
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
Irodalom
[szerkesztés]- Buza Barna: Istók János búcsúztatása. In: Művészet, 1972. 5. szám
- Liber E.: Budapest szobrai és emléktáblái, 1934
- Lyka Károly: Budapest szobrai, 1953
- Szokolay Béla: Istók János szobrászművész. In: Pásztortűz, 1926., 20. sz., 458-459. p.
- Vincze L.: A Bem-szobor alkotója. In: Magyar Hírlap, 1973. június 15.
- A Várbazár kiállítása (kat.), Budapest, 1989, Budatétényi Galéria, Budapest
- Frauenhoffer Márta: Csány László szobra 27 évig készült
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
