Ugrás a tartalomhoz

II. Valerianus római császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Valerianus
Publius Licinius Cornelius Valerianus
II. Valerianus Antoninianusa
II. Valerianus Antoninianusa

Uralkodási ideje
256[1] 258 (mint Caesar Valerianus és Gallienus alatt) [1]
UtódjaSaloninus
Életrajzi adatok
UralkodóházValerian dynasty
Született250
Elhunyt257 (6-7 évesen)
Illíria
ÉdesapjaGallienus római császár
ÉdesanyjaCornelia Salonina
Testvére(i)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Valerianus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Publius Licinius Cornelius Valerianus (meghalt 258-ban), ismertebb nevén II. Valerianus Gallienus római császár és a görög származású Cornelia Salonina augusta legidősebb fia volt.[2][3] Egyben az előkelő szenátori családból származó Valerianus római császár unokája is.

Élete

[szerkesztés]

Császárrá (augustussá) történt kinevezését követően röviddel Valerianus megtette fiát, Gallienust az ország társ-augustusává, majd unokáját, Valerianust az ország caesarjává.

A fiatal császár új központot hozott létre Sirmiumban, hogy képviselhesse a Licinius családot a gondokkal terhelt Illír provinciában, miközben Gallienus Germánia felé fordította a figyelmét, hogy foglalkozhasson a barbárok galíciai betöréseivel. Fiatal kora miatt (ekkor nem lehetett több 15 évesnél) Valerianust Ingenuus felügyelete alá helyezték, aki kivételes parancsnok lehetett, mivel ő volt az illír tartományok kormányzója. Alá tartozott Alsó- és Felső-Pannónia, valamint Alsó- és Felső-Moesia is.

A hírek szerint Salonina nem volt megelégedve ezzel a megállapodással.[4] Bár nyíltan nem kritizálhatta Valerianus, a pater patriae döntéseit, melyeket hivatalosan férje, Gallienus is elfogadott, Ingenuus motivációit látta a háttérben, és megkérte az egyik tisztviselőt, Valentinust – akiről egyéb információ nem maradt fenn – hogy tartsa rajta a fél szemét. Ennek ellenére Valerianus 258 elején olyan körülmények között halt meg, amelyek alapján Gallienus Ingenuusra gyanakodott. Ingenuus ez alapján próbálta meg elbitorolni a Birodalmat, amihez az illír helyőrség és a tartományi hivatalnokok körében is nagy támogatással bírt.

Ahogy testvéréről, Saloninusról – aki később Galícia caesarja lett –, úgy Valerianus rövid uralkodásáról is keveset lehet tudni. Ebből arra lehet következtetni, hogy ebben a korban igen kaotikus volt a helyzet a Birodalom északi határán Valerianus és Gallienus idejében. Valószínűleg arra utal ez, hogy az uralkodóház egyik tagjának jelenléte egy adott régióban még nem volt elég ahhoz, hogy megnyugtassa az ott lakókat arról, hogy a távol lévő uralkodó valóban foglalkozik az ő ügyeikkel is. A helyi caesarnak be kellett biztosítania a területén a megkérdőjelezhetetlen hatalmat, őrködnie kellett az erőforrások felett, hogy gátat tudjon szabni az ellene irányuló külső és belső támadásoknak. Úgy tűnik, Diocletianus és Maximianus megértette ezt, amikor Constantius Chlorust és Galeriust nevezték ki Galícia, illetve Illíria élére mintegy 35 évvel később.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Vagi 2000, 350. o.
  2. Lissner, Ivar. The Caesars: might and madness. Putnam, 291. o. (1958). OCLC 403811 „Gallienus' wife was a remarkably sensitive and cultured Greek woman named Cornelia Salonina who came from Bithynia” 
  3. Bengtson, Hermann – Bloedow, Edmund Frederick. History of Greece: from the beginnings to the Byzantine era. University of Ottawa Press, 344. o. (1988). ISBN 0-7766-0210-1 „The Empress Salonina, a Greek from Bithynia, took an avid part in the philhellenic efforts of the Emperor.” 
  4. ed. L. Dindorf. Zonaras, 'Epitome Historiarum', XXXII, 2-3. Leipzig: Teubner (1870) 

Források

[szerkesztés]
  • Coinage and History of the Roman Empire, c. 82 B.C.– A.D. 480. Chicago: Fitzroy Dearborn (2000). ISBN 9781579583163 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Valerian II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.