I. e. 42

Évszázadok: i. e. 2. század – i. e. 1. század – 1. század

Évtizedek: i. e. 90-es évek – i. e. 80-as évek – i. e. 70-es évek – i. e. 60-as évek – i. e. 50-es évek – i. e. 40-es évek – i. e. 30-as évek – i. e. 20-as évek – i. e. 10-es évek – i. e. 1-es évek – 1-es évek

Évek: i. e. 47 – i. e. 46 – i. e. 45 – i. e. 44 – i. e. 43 – i. e. 42 – i. e. 41 – i. e. 40 – i. e. 39 – i. e. 38 – i. e. 37

Események

Az aleut-szigeteki Okmok vulkán kitörése miatt i. e. 43-ban és 42-ben 2 °C-kal csökken az átlaghőmérséklet. A Mediterráneumban helyenként 7 °C-kal hidegebb van az ilyenkor szokásosnál.

Róma

Marcus Aemilius Lepidust (másodszor) és Lucius Munatius Plancust választják consulnak. A szenátus formálisan istennek nyilvánítja Caesart.
Brutus súlyos adókat szed a kis-ázsiai városoktól, hogy kellően erős hadsereget tudjon felállítani. A lükiai Xanthosz megtagadja a fizetést, mire Brutus megostromolja és elpusztítja a várost.
Cassius meggyilkoltatja a tiltakozó III. Ariobarzanész kappadókiai királyt és öccsét, X. Ariarathészt ülteti a trónra.
Brutus és Cassius 19 légiót (80 ezer embert) gyűjt és megindul Görögország felé. Szeptemberben átkelnek a Helleszpontoszon. II. Oródész pártus király segítséget ígér, de túl sokáig tart összeszedni csapatait. VII. Kleopátra a második triumvirátusnak küld támogatást, de a flottát egy vihar szétszórja és visszatérnek Egyiptomba.
A nyár folyamán Antonius és Octavianus 28 légióval átkel a Balkánra, míg Lepidus két légióval Itáliában marad. Átkelésük után az Adriát a Cnaeus Domitius Ahenobarbus vezette republikánus hajóhad veszi hatalmába és elvágja őket az utánpótlástól. Octavianus betegsége miatt hátramarad Dyrrachiumban.
A flottát Quintus Salvidienus Rufus vezetésével Szicíliába küldik, amelyet Sextus Pompeius kerített hatalmába; ám a Messinai-szorosban vereséget szenved. Pompeius így el tudja vágni a Hispániából és Africából érkező gabonaszállítmányok útját.
Antonius nyolc légióval előreküldi Caius Norbanus Flaccust és Lucius Decidius Saxát, hogy derítsék fel az ellenség elhelyezkedését. Az előörs a délkelet-macedoniai Philippi városánál találkozik Brutus és Cassius főerejével, amelynek elállják az útját, de a bekerítést elkerülendő, végül kénytelenek visszavonulni.
Október 3. – Az első philippi csatában a köztársaságiak döntetlen ütközetet vívnak a triumvirátussal. Brutus megfutamítja Octavianust és a táborát is elfoglalja; eközben Antonius legyőzi Cassiust, aki – miután azt a rémhírt kapja, hogy Brutus elesett – öngyilkosságot követ el. A csata napján Ahenobarbus szétveri az Octavianusnak utánpótlást és két légiónyi erősítést szállító flottát.
Október 23. – A második philippi csatában Antonius és Octavianus döntő győzelmet ér el Brutus felett, aki öngyilkos lesz.
Octavianus visszatér Rómába és 40 ezer veteránt telepít le Itáliában. Lepidustól elveszik a rábízott Hispaniát és Gallia Narbonensist, de megtarthatja Africát és Numidiát.

Születések

november 16. – Tiberius, római császár
Marcus Claudius Marcellus, Julia Caesaris első férje, Octavianus veje.

Halálozások

október 3. – Caius Cassius Longinus római politikus, a Julius Caesar elleni összeesküvés egyik fő szervezője.
október 23. – Marcus Iunius Brutus római politikus, a Julius Caesar elleni összeesküvés egyik fő szervezője.
Caius Antonius, római politikus, Marcus Antonius testvére.
Marcus Livius Drusus Claudianus, római politikus, Brutus támogatója
Porcia Catonis, Ifjabb Cato lánya, Brutus felesége
III. Ariobarzanész, kappadókiai király

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 42 av. J.-C. című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.