Ugrás a tartalomhoz

I. János liechtensteini herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. János
Liechtenstein hercege
Uralkodási ideje
1805 – 1836
ElődjeI. Alajos
UtódjaII. Alajos
Életrajzi adatok
UralkodóházLiechtenstein-ház
Született1760. június 26.
Bécs[1]
Elhunyt1836. április 20.
(75 évesen)
Bécs[1]
NyughelyeChurch of the Nativity of the Virgin Mary (Vranov)
ÉdesapjaI. Ferenc József
ÉdesanyjaLeopoldine von Sternberg
Testvére(i)I. Alajos liechtensteini herceg
HázastársaJosefa Fürstenberg-Weitra
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. János (Johann Baptist Josef Adam Johann Nepomuk Aloys Franz de Paula von und zu Liechtenstein; Bécs, 1760. június 26. – Bécs, 1836. április 20.) Liechtenstein hercege 1805 és 1836 között.

Katonai pályája

[szerkesztés]

I. Ferenc József liechtensteini herceg és Leopoldine von Sternberg hatodik gyermekeként született. Katonai pályára lépett és 22 évesen hadnagyként kezdte pályafutását egy vérteslovas-ezredben. Az osztrák–török háború (1787–1791) során gyorsan lépett előre a ranglétrán: őrnagy, alezredes, majd ezredes lett belőle. Kiváló lovastisztnek tartották és 1790-ben megkapta a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét.

A francia forradalmi háborúk során 1793. szeptember 12-én János József kétezer lovassal haladt Flandriából dél felé, amikor hétezer francia gyalogos útját állta. Az Avesnes-le-Sec-i csatában az osztrák lovasroham elsöpörte a franciákat, kétezret vágtak le belőlük, másik kétezret és húsz ágyút elfogtak; eközben ők csak 69 főt veszítettek.[2] 1794-ben vezérőrnaggyá léptették elő. Ugyanebben az évben részt vett a vesztes fleurusi csatában, az 1796-os würzburgi csatában pedig Sztáray Antal tábornok egyik gyalogos-lovas hadtestét vezette.[3] A csata után kitüntették a Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatával is.

Napóleon és II. Ferenc az austerlitzi csata után. Középen Liechtenstein herceg (Antoine-Jean Gros képe, 1812)

A második koalíciós háborúban a trebbiai csatában a tartalék parancsnoka volt.[4] 1799-ben kinevezték altábornaggyá (Feldmarschal-Leutnant) és még ugyanebben az évben nyolcezer katonával sikeresen megostromolta Cuneót.[5] 1800. december 3-án a hohenlindeni csatában az ötezer fős lovasság parancsnoka volt.[6] Az austerlitzi csatában az ötödik hadoszlop 4600 fős lovasságát vezette.[7] Katonái eredményesen harcoltak, de Napóleon ettől függetlenül döntő győzelmet aratott. Liechtestein herceg ezután részt vett a béketárgyalásokon, ami után 1805-ben megkötötték a pozsonyi békét. 1806-ban felvették az Aranygyapjas rendbe, 1808-ban pedig előléptették lovassági tábornoknak.

Az ötödik koalíciós háborúban Károly főherceg hadseregének tartalékát parancsnokolta.[8] 1809-ben részt vett a eckmühli, asperni és wagrami csatákban. A főherceg lemondása után az év végéig átvette a hadsereg főparancsnokságát és II. Ferenc 1809 szeptemberében kinevezte vezérőrnagynak. János József tagja volt a békét kérő tárgyalóbizottságnak, és ő is aláírta a schönbrunni békét. A hátrányos békeszerződés miatt sok kritikát kapott, amiért 1810-ben kilépett a hadseregből.

Uralkodó hercegként

[szerkesztés]

1805-ben meghalt János József bátyja, a gyermektelen I. Alajos, ő pedig megörökölte a Liechtsteini hercegséget és a családi birtokokat. 1806-ban Napóleon a hercegséget különálló államként beléptette az általa létrehozott Rajnai Szövetségbe. A francia császár bukása után a bécsi kongresszuson jóváhagyták a Liechtensteini hercegség önállóságát és tagja lett a Német Szövetségnek.

János József felvilágosult abszolutista stílusú uralkodó volt. Előrelátó reformokkal teljesen átszervezte a hercegség közigazgatását, fejlesztette a mezőgazdaságot és erdészetet. 1805-ben bevezette a kötelező közoktatást. 1818-ban korlátozott alkotmányt léptetett életbe. Angol stílusban épített parkjaival és kertjeivel divatot teremtett.

A herceg 1836. április 20-án halt meg Bécsben, 75 éves korában.

Családja

[szerkesztés]

János József 1792-ben feleségül vette Josefa zu Fürstenberg-Weitra tartománygrófnőt. Tizennégy gyermekük született:

  • Leopoldine Josepha Sophia Aemiliana (1793 – 1808)
  • Karoline (1795 – 1795)
  • Aloys Maria Josef Johann Baptista Joachim Philipp Nerius (1796–1858) Liechtenstein hercege
  • Maria Sophie Josepha (1798 – 1869) feleségül ment Esterházy Vincéhez
  • Maria Josepha (1800 – 1884)
  • Franz de Paula Joachim Joseph (1802–1887), feleségül vette Ewa Józefina Julia Potocka grófnőt
  • Karl Borromäus Johann Nepomuk Anton (1803–1871) feleségül vette Rosalie d'Hemricourt von Grünne grófnőt
  • Klothilda Leopoldina Josepha (1804 – 1807)
  • Henriette (1806 – 1886) feleségül ment Kethélyi Hunyady Józsefhez
  • Friedrich Adalbert (1807 – 1885) feleségül vette Sophie Löwe operaénekest
  • Eduard Franz Ludwig (1809–1864) feleségül vette Honoria Choloniowa-Choloniewska grófnőt
  • August Ludwig Ignaz (1810 – 1824)
  • Ida Leopoldine Sophia Maria Josepha Franziska (1811 – 1884) feleségül ment Karl Paar Freiherr von Hartberg-Krottensteinhez
  • Rudolf Maria Franz Placidus (1816 – 1848)

Emlékezete

[szerkesztés]

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban. Egy mellszobra a Heldenberg emlékhelyen látható.

I. János liechtensteini herceg ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. III. Hartmann von Liechtenstein
 
 
 
 
 
 
 
8. Philipp Erasmus von Liechtenstein
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Sidonie Elisabeth von Salm-Reifferscheidt
 
 
 
 
 
 
 
4. Emanuel von Liechtenstein
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Ferdinand Karl von Löwenstein-Wertheim-Rochefort
 
 
 
 
 
 
 
9. Christina von Löwenstein-Wertheim-Rochefort
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Anna Maria von Fürstenberg
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Ferenc József liechtensteini herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Franz Adam von Dietrichstein-Hollenburg
 
 
 
 
 
 
 
10. Karl Ludwig von Dietrichstein
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Maria Cecilia von Trauttmansdorff
 
 
 
 
 
 
 
5. Antonia von Dietrichstein-Weichselstädt
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Georg Sigismund von Trauttmansdorff
 
 
 
 
 
 
 
11. Maria Theresa Anna von Trauttmansdorff
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Cecilia Renata von Wildenstein
 
 
 
 
 
 
 
1. I. János liechtensteiniherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Oldřich Adolf von Sternberg
 
 
 
 
 
 
 
12. Franz Damian von Sternberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Anna Lucie Slavata
 
 
 
 
 
 
 
6. Franz Philipp von Sternberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Johann Friedrich von Trauttmansdorff
 
 
 
 
 
 
 
13. Maria Josepha von Trauttmansdorff
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Marie Eleonora Holická
 
 
 
 
 
 
 
3. Leopoldine von Sternberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Franz Ottokar von Starhemberg
 
 
 
 
 
 
 
14. Conrad Sigismund von Starhemberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Cecilia Clara von Rindsmaul
 
 
 
 
 
 
 
7. Leopoldine von Starhemberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Maximilian Charles von Löwenstein-Wertheim-Rochefort
 
 
 
 
 
 
 
15. Maria Leopoldine von Löwenstein-Wertheim-Rochefort
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Polyxena Khuen von Belasi
 
 
 
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Liechtenstein, Johann Fürst (BLKÖ)
  2. ↑ Smith, p 54-55.
  3. ↑ Smith, p 122
  4. ↑ Smith, p 160
  5. ↑ Smith, p 174
  6. ↑ Arnold, p 276
  7. ↑ Chandler, p 420
  8. ↑ Bowden & Tarbox, p 71

Források

[szerkesztés]
  • "Costados", Gonçalo de Mesquita da Silveira de Vasconcelos e Sousa, Livraria Esquina, 1.ª Edição, Porto, 1997, N.º 106
  • Arnold, James R. Marengo & Hohenlinden. Barnsley, South Yorkshire, UK: Pen & Sword, 2005. ISBN 1-84415-279-0
  • Bowden, Scotty & Tarbox, Charlie. Armies on the Danube 1809. Arlington, Texas: Empire Games Press, 1980.
  • Chandler, David. The Campaigns of Napoleon. New York: Macmillan, 1966.
  • Smith, Digby. The Napoleonic Wars Data Book. London: Greenhill, 1998. ISBN 1-85367-276-9

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann I Joseph, Prince of Liechtenstein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
I. Alajos 		Következő uralkodó:
II. Alajos
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._János_liechtensteini_herceg&oldid=27458230”