Huszka Jenő
| Huszka Jenő | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1875. április 24.[1][2][3] Szeged[4] |
| Elhunyt | 1960. február 2. (84 évesen)[1][2][3] Budapest[5] |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Arányi Mária |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1896) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző |
| IPI-névazonosító | 00143110626 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huszka Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
,_Budapest,_FotoThalerTamas.jpg)
Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24.[6] – Budapest, 1960. február 2.[7]) magyar zeneszerző.
Életútja
[szerkesztés]Szegedi törvényszéki bíró édesapja, a nemesi származású pusztaferencszállási Huszka Ödön tanította először hegedülni, aki feleségül vette a római katolikus vallású Burger Etelkát (1855-1922). A házaspár három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmányait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségével. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztönözték.
Diákkorában két színpadi művet írt, az egyik a "Párbajhősök", amit színházban soha nem mutattak be, de családi körben sikert aratott. A következő műve, a "Levél" című vígjáték, egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldte postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldte elutasító levelét. Huszka Jenő Paulay levele alapján alaposan elemezte művét, és feljegyezte, miben talált hibát. Paulay fel sem tételezte, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja.
Érettségi után, 1893-ban Pestre ment joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lett. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoureux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.
1897-ben hazatért, és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később a librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
Első feleségét, Lippich Leonát 1906. szeptember 30-án vette el feleségül. Két gyermekük született, Éva és Lilly. 1921-ben elváltak egymástól. Második felesége, Arányi Mária volt, akivel 1928-ban házasodtak össze. Gyermekük, Jenő 1930. április 4-én született.
Huszka Jenő 1960. február 2-án tüdőgyulladásban, éjjel kettőkor felesége, Arányi Mária karjai közt hunyt el, 84 évet élt. Sírja a Budapesti Farkasréti temetőben található.
Művei
[szerkesztés]- Tilos a bemenet (Mérei Adolf), énekes bohózat (1899. szeptember 2.)
- Bob herceg (Martos Ferenc és Bakonyi Károly), operett (1902. december 20.)
- Aranyvirág (Martos Ferenc) (1903. november 6.)
- Gül Baba (1905. december 9.)
- Tündérszerelem (1907. december 20.)
- Rébusz báró (Herczeg Ferenc-Martos Ferenc) (1909. november 20.)
- Nemtudomka (Martos Ferenc) (1914. január 14.)
- Lili bárónő, operett (1919. március 7.) [1]
- Hajtóvadászat (1926. október 20.)
- Erzsébet (Szilágyi László) (1939. január 5.)
- Gyergyói bál (1941. január 4.)
- Mária főhadnagy, operett (1942. szeptember 24.) [2]
- Szép Juhászné (Kristóf Károly), daljáték (1954. december 19. Magyar Rádió; 1955. május 8. Szeged)
- Szabadság, szerelem (Háy Gyula – Fisher Sándor Jókai Mór után) (1955. április 1.)
Operettjeinek filmváltozatai
[szerkesztés]- Gül Baba (rendezte Nádasdy Kálmán) 1940
- Erzsébet királyné (rendezte Podmaniczky Félix) 1940
- Bob herceg (rendezte Kalmár László) 1941
- Zenélő malom[8] (rendezte ifj. Lázár István) 1943
- Gábor diák[9] (rendezte Kalmár László 1955
- Bob herceg (rendezte Keleti Márton) 1972
- Lili bárónő (rendezte Kalmár András) 1975
Népszerű dalai
[szerkesztés]- Londonban, hej, van számos utca (Bob herceg)[10]
- Dal az első szerelmes csókról (Bob herceg)
- Ott túl a rácson (Gül Baba)
- Leila keringője (Gül Baba)
- Darumadár fönn az égen (Gül Baba)
- Szellők szárnyán (Lili bárónő)
- Egy kis cigaretta, valódi, finom (Lili bárónő)
- Tündérkirálynő, légy a párom (Lili bárónő)
- Délibábos Hortobágyon (Mária főhadnagy)
- Rózsám, viruló kis rózsám (Erzsébet)
- Doktor úr, a maga szíve sose fáj (Szabadság, szerelem)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Születési bejegyzése a Szeged palánki Egyházban kereszteltek akv. 145/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi állami halotti akv. 15/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Lili bárónő
- ↑ Gül Baba
- ↑ Londonban, hej, van számos utca (Zeneszöveg)
Források
[szerkesztés]- Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán… Huszka Jenő életének regénye. Budapest, 1980, Zeneműkiadó, 407 p.
- Gál Róbert: Délibábos Hortobágyon Huszka Jenő élete és művei (Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2010) ISBN 9789638831743
- Színészkönyvtár
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Huszka Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
