Hrašćica
| Hrašćica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Varasd |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Čehok |
| Irányítószám | 42000 |
| Körzethívószám | 385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1270 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 278,10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 3,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 30″, k. h. 16° 17′ 30″46.325000°N 16.291667°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 30″, k. h. 16° 17′ 30″46.325000°N 16.291667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hrašćica falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasd központjától 4 km-re északnyugatra, a Varasdot Mariborral összekötő 2-es főútvonal mellett fekszik. Teljesen összeépült a szomszédos Sračineccel.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg középkori eredetű. Varasd város történetében szerepel, hogy 1680-ban Közép-Európában pestisjárvány pusztított, mely a stájerországi Graz után Ptuj lakóit is elpusztította, majd átterjedt a horvátországi Zagorje területére is. Elérte Ivanecet, Hrašćicát és Zajezdet, sőt Varasd egyes részeit is. Erre a városi tanács elhatározta a Szent Fábián és Szent Sebestyén-kápolna felépítését és a járvány megkímélte a várost. A pestis által elpusztított település azonban ezután valószínűleg elnéptelenedett.
A mai település teljesen új alapítású. 1971-ig Varasd külterületi része volt és csak 1981-ben jelent meg önálló településként. Egyházilag korábban a varasdi Szent Fábián- és Sebestyén-plébániához tartozott, ma az 1961-ben alapított sračineci Szent Mihály-plébánia filiája. 2001-ben 965 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szentelt nyitott kis kápolnája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.