Hosszúcsápú légy

Hosszúcsápú légy
	Kis hosszúcsápú légy (Ceriana vespiformis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Tagozat:	Homlokrés nélküli legyek (Aschiza);
Öregcsalád:	Zengőlegyek (Syrphoidea);
Család:	Zengőlégyfélék (Syrphidae);
Alcsalád:	Herelégyfélék (Eristalinae);
Nemzetség:	Hosszúcsápúlégy-rokonúak (Ceriodini);
Alnemzetség:	Cerioidini;
Nem:	Hosszúcsápú légy (Ceriana); Rafinesque, 1815
Fajsorok
	szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hosszúcsápú légy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúcsápú légy témájú kategóriát.

A hosszúcsápú légy (Ceriana) a zengőlegyek (Syrphoidea) öregcsaládjában a névadó zengőlégyfélék (Syrphidae)család herelégyfélék (Eristalinae) alcsalád Cerioidini nemzetségének névadó neme.

Származása, elterjedése

Fajai az északi faunabirodalomban élnek úgy, hogy annak valamennyi faunatarület én előfordulnak, de meleg éghajlaton lényegesen ritkábbak, mint a mérsékelt égövben. Magyarországon két faját ismerjük:

nagy hosszúcsápú légy (Ceriana conopsoides),
kis hosszúcsápú légy (Ceriana vespiformis)

Megjelenése, felépítése

Közepesnél kissé nagyobb, darazsakra emlékeztető zengőlégy, amelynek fekete alapszínét sárga foltok díszítik. Csápja a homlok hosszú nyúlványán ered. Szárnyának r4 5 ere erősen beékelődik az R5 sejtbe, és egy ágat bocsát ki, amely a sejtet csaknem két mezőre osztja.

Életmódja, élőhelye

Lárvái korhadékban és beteg fák kicsurgó nedvében fejlődnek. Az imágók rendszerint erős illatú virágokon vagy fák kicsurgó nedvén találhatók.

Válogatott fajai

C. abbreviata Loew, 1864
C. alboseta (Ferguson, 1926)^[1]
C. ancoralis (Coquillett, 1902)
C. annulifera (Walker, 1861)
C.antipoda (Bigot 1860)^[2]
C.apicalis (Ferguson 1926)^[1]
C.aurata (Curran 1927)
C.australis (Macquart 1850)
C.brevis (Brunetti, 1923)^[3]
C. brunettii (Shannon, 1927)^[4]
C. brunettii (Shannon 1927)
C. brunnea (Hull, 1944)
C. cacica (Walker, 1860)
C. caesarea (Stackelberg, 1928)^[4]
C. caucasica (Paramonov, 1927)^[4]
C. chekiangensis (Ôuchi, 1943)
C. chiefengensis (Ôuchi, 1943)
C. compacta (Brunetti, 1907)
C. conopsoides (Linnaeus, 1758)
C. cylindrica (Curran, 1921)
C. dilatipes (Brunetti, 1929)
C. dimidiatipennis (Brunetti, 1923)^[3]
C. dirickxi (Thompson, 2013)
C. divisa (Walker, 1857)
C. durani (Davidson, 1925)
C. euphara (Riek, 1954)^[5]
C. formosensis (Shiraki, 1930)
C. gibbosa Violovitsh, 1980
C. glaebosa (Steenis, Ricartean Steenis, Ricarte, Vujic, Birtele & Speight, 2016)
C. hungkingi (Shannon, 1927)
C. ismayi (Thompson, 2015)
C. lypra (Riek, 1954)^[5]
C. macquarti Shannon, 1925
C. mellivora (Shannon, 1927)
C. mime (Hull, 1935)
C. naja Violovitsh, 1974
C. oceanica (Hull, 1944)^[3]
C. optata (Riek, 1954)^[5]
C. opuntiae (Ferguson, 1926)^[1]
C. ornata (Saunders 1845)
C. opuntiae (Ferguson, 1926)^[1]
C. ornatifrons (Brunetti, 1915)
C. pedicellata (Williston, 1887)
C. pictula (Loew, 1853)
C. platypus (Ferguson, 1926)^[1]
C. ponti (Thompson, 2013)
C. relictura (Walker, 1858)
C. rieki (Goot, 1964)^[5]
C. sartorum Smirnov, 1924^[4]
C. saundersi (Shannon, 1925)
C. skevingtoni (Steenis, Ricartean Steenis, Ricarte, Vujic, Birtele & Speight, 2016)
C. smaragdina (Walker, 1858)
C. snowi (Adams, 1904)
C. sphenotoma (Riek, 1954)^[5]
C. tridens (Loew, 1872)
C. vespiformis (Latreille, 1804)
C. wyatti (Thompson, 2015)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Ferguson, E.W. (1926). „Revision of Australian Syrphidae”. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales 51, 137–183. o.
↑ Bigot, J.M.F. (1860). „Dipteres exotiques nouveaux”. Ann. Soc. Entomol. Fr. 8 (3), 219–228. o.
↑ ^a ^b ^c Brunetti, E. The Fauna of British India, Diptera. Vol. Iii. Pipunculidae. Syrphidae, Conopidae, Oestridae. London: Secretary of State for India in Council., 424. o. (1923. január 4.)
↑ ^a ^b ^c ^d Barkalov, A.V: Syrphidae collection of Siberian Zoological Museum. the Institute of Animal Systematics and Ecology, Siberian Branch of the Russian Academy of Sciences. [2008. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Riek, E.F. (1954). „The Australian syrphid flies of the subfamily Cerioidinae (Diptera, Syrphidae): systematics and wing folding”. Australian Journal of Zoology 2, 100–130. o. DOI:10.1071/ZO9540100.

További információk

Pollinator Academy: Genus Ceriana

Források

↑ Tóth Sándor: Tóth Sándor: Képes zengőlégyhatározó (Diptera: Syrphidae) = Photographic hoverfly guide (Diptera: Syrphidae). e-Acta Naturalia Pannonica. Tom 15. p. 36.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ferguson-1] Ferguson, E.W. (1926). „Revision of Australian Syrphidae”. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales 51, 137–183. o.

[2] Bigot, J.M.F. (1860). „Dipteres exotiques nouveaux”. Ann. Soc. Entomol. Fr. 8 (3), 219–228. o.

[brunetti-3] Brunetti, E. The Fauna of British India, Diptera. Vol. Iii. Pipunculidae. Syrphidae, Conopidae, Oestridae. London: Secretary of State for India in Council., 424. o. (1923. január 4.)

[szmn-4] Barkalov, A.V: Syrphidae collection of Siberian Zoological Museum. the Institute of Animal Systematics and Ecology, Siberian Branch of the Russian Academy of Sciences. [2008. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 28.)

[riek-5] Riek, E.F. (1954). „The Australian syrphid flies of the subfamily Cerioidinae (Diptera, Syrphidae): systematics and wing folding”. Australian Journal of Zoology 2, 100–130. o. DOI:10.1071/ZO9540100.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]