Ugrás a tartalomhoz

Herczeg Ferenc (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Herczeg Ferenc (egyértelműsítő lap).
Herczeg Ferenc
Herczeg Ferenc 1905-ben
Herczeg Ferenc 1905-ben
SzületettFranz Herzog
1863. szeptember 22.[1][2][3][4][5]
Versec
Elhunyt1954. február 24. (90 évesen)[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896–1901)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905–1906)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910–1918)
IskoláiTemesvári Piarista Gimnázium
SírhelyeFarkasréti temető (37/3-1-97)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény
Fontosabb műveiAz élet kapuja
Bizánc
Pogányok
A hét sváb
A kék róka
Pro libertate!
A Petőfi Társaság elnöke
Hivatali idő
1905 – 1919
ElődJókai Mór
UtódPekár Gyula
A Magyar Revíziós Liga elnöke
Hivatali idő
1927 – 1945
Herczeg Ferenc aláírása
Herczeg Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herczeg Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Magyar területi revizionizmus a két világháború között
Szervezetek

Magyar Revíziós Liga

Személyek

Herczeg Ferenc · Harold Harmsworth  · Bethlen István · Bánffy Miklós · Horthy Miklós · Csáky István · Teleki Pál

Események

Lajtabánság · Soproni népszavazás · Komáromi tárgyalások · Első bécsi döntés · Kárpátalja visszafoglalása  · Szörényvári tárgyalások · Második bécsi döntés · Magyar–szlovák kis háború · Délvidék visszafoglalása

Fogalmak

Nagy-Magyarország · területi revizionizmus · irredentizmus

Sablon:Területi revizionizmus

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.)[7] német származású magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke és 1927-től a parlament felsőházi képviselője volt. A két háború közötti időszak legnépszerűbb írója volt. Az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra, illetve számos nyelvre lefordították műveit. Színdarabjait a világ számos pontján játszották és játsszák.

A kommunista hatalomátvétel után életműve nagyrészt feledésbe merült. Herczeg életműve akkor került vissza a szélesebb köztudatba, mikor a magyarországi 2020-as nemzeti alaptanterv kötelező szerzői közé került. A döntés - amelyet egyesek üdvözöltek, mások viszont erőszakos kanonizálásnak, politikai indíttatásúnak véltek - megosztotta a közvéleményt.[8]

Élete

[szerkesztés]

Jómódú verseci sváb polgárcsaládból származott; felmenői Sziléziából származó telepesek voltak. Édesapja Herzog Ferenc József (aki 1880-ban hunyt el) gyógyszerész, Versec polgármestere, édesanyja Hoffmann Lujza (1842–1938)[9] volt. Magyarul 1874–76-ban tanult meg a Temesvári Piarista Gimnáziumban.[10] 1876-ban Szegeden, 1878-ban Fehértemplomban folytatta gimnáziumi tanulmányait, 1881 és 1884 között joghallgató volt a budapesti tudományegyetemen. Ennek elvégzése után Temesváron, majd utána Budapesten volt ügyvédjelölt.

1886-ban kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, Sipos Lászlóval, aki sebesülésébe a párbaj színhelyén belehalt. Herczeg emiatt Vácott négy hónapra fegyházba került.[11] Ott írta meg Fenn és lenn című első regényét, amellyel a Singer és Wolfner könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát is megnyerte. 1891. március 12-én Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire című tárcájára, majd a Budapesti Hírlaphoz szerződtette mint állandó tárcaírót.

Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra biztatta, hogy „a nemzet írójává” váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza-visszatért ifjúkori sikereinek műfajához; e művei a bestsellerpiacon is sikert arattak.

A Nemzeti Színház 1893. március 10-én mutatta be A dolovai nábob leánya című első drámáját, mely az év során huszonötször került előadásra. 1896. december 16-tól az Új Idők című irodalmi hetilap alapító szerkesztője volt.

A rendszer írófejedelme volt. Népszerűségét emelte lapja, a nagy példányszámú Új Idők (1894–1949), melynek szerkesztője volt, egyúttal a beérkezett olvasói levelekre is személyesen válaszolt.

1893. február 1-jén lett a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1899. május 15-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1906-ban nősült meg. Felesége Grill Janka[12] (más forrás szerint Júlia,[13] illetve Juliska[14]) volt, de gyermekük nem született.

1896-ban Versec városnak lett országgyűlési képviselője szabadelvű párti programmal. Az 1901-es választásokon alulmaradt, azonban az 1904–05-ös időközi, valamint az 1905–06-os és az 1910–18-as általános választásokon a pécskai kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének. 1903. december 16-tól 1910. december 31-ig volt belső munkatársa a Tisza István gróf által alapított Az Újságnak. 1911. január 1-je és 1918. október 1-je között szerkesztette a Magyar Figyelő irodalmi és politikai szemlét.

Tisza István miniszterelnök kérte fel arra is, hogy vezesse a Hadsegélyező Hivatalt, ahol 1914 augusztusától 1916-ig dolgozott. 1916-ban Berlinben volt politikai megbízott. 1919 április-májusában a tanácskormány őrizetbe vette mint „ellenforradalmárt”, és a Markó utcai fogházban tartották elzárva. 1891-ben választotta meg rendes tagjává a Petőfi Társaság, 1903-ban másodelnök lett, 1904-től 1920-ig elnöke, 1920-tól pedig tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1910. április 28-án rendes, 1914. május 7-én tiszteleti tagja lett, 1920–22-ben és 1929–31-ben, illetve 1945–46-ban másodelnöke, 1922. május 11. és 1946. július 24. között pedig igazgatósági tagja. Amikor 1949-ben átszervezték az MTA-t, a tagságát megszüntették.

1920-ban a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület elnöke lett, majd tagja a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának. 1922-ben a Délvidéki Otthon elnöke, a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja elnöke, 1927 és 1945 között a Magyar Revíziós Liga országos elnöke. 1929-ben a Társadalmi Egyesületek Szövetségének díszelnöke, 1931-ben a Dunántúli Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, 1938-ban a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli tagja lett.

1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regénye alapján az Akadémia Nobel-díjra jelölte.[15] 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

1925 és 1930 között 40 kötetes díszkiadásban jelentek meg munkái. 1927 és 1945 között a felsőház tagja volt. A magyar revíziós mozgalom egyik vezéralakjaként ismerték. Ő avatta fel 1932. október 6-án a budapesti Szabadság téren Lord Rothermere ajándékát, a Magyar fájdalom szobrát, amelyet 1945-ben eltávolítottak helyéről.

A magyar irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült; a második világháború után már visszavonultan élt és nem publikált. 1949-ben eltávolították a villájából, és csak akkor kapta vissza villája egyik szobáját, amikor egy szovjet íróküldöttség tett nála látogatást. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon. Halálát húgyvérűség, agyvizenyő okozta.

Művei

[szerkesztés]
Herczeg Ferenc arcképe (1935) és aláírása
Kiss Ferenc, Bajor Gizi, Herczeg Ferenc, Rajnai Gábor a Kék róka 200. előadásán megköszönik a tapsot
Herczeg Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 37/3-1-97
Bővebben: Herczeg Ferenc műveinek listája

Szakirodalom, róla szóló művek

[szerkesztés]
  • Madarász Flóris: Herczeg Ferenc; Stephaneum Ny., Bp., 1904
  • Hamvai Erzsébet: Herczeg Ferenc stílusa és nyelve; Nagyági Ny., Huszt, 1911
  • Madarász Flóris: Herczeg Ferenc drámái; Érseki Lyceum Ny., Eger, 1913
  • Váradi Ibolya: Társadalmi problémák Herczeg Ferenc műveiben; Korvin Ny., Bp., 1919
  • Bánáti sváb hűség. Herczeg Ferenc ünneplése a Budapesti Nemzeti Színházban. Emléklap Herczeg Ferenc epilógusával; Délvidéki Liga; Pallas Ny., Bp., 1920
  • Banater Schwabentreue. Die Franz Herczeg Feier im Budapester Nationaltheater. Ein Gedenkblatt; szerk. Südungarischen Kulturverein; Druck Bp., Pallas, 1920
  • Horváth János: Herczeg Ferenc; Pallas, Bp., 1925 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Alszeghy Zsolt: Herczeg Ferenc. In: Vázlatok. Bp., 1925 (7-37. old.)
  • Rubinyi Mózes: Herczeg Ferenc. A magyar ifjúság számára; Singer-Wolfner, Bp., 1926
  • Futó Jenő: Herczeg Ferenc; Egyetemi Ny., Bp., 1927
  • Zsigmond Ferenc: Herczeg Ferenc; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
  • Zsigmond Ferenc: Herczeg Ferenc; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár)
  • Halmi Bódog: Herczeg Ferenc. Az író és az ember; szerzői, Bp., 1931
  • Kornis Gyula: A költő és a lélekbuvár. Herczeg Ferenc Emlékezései; Franklin Ny., Bp., 1933
  • Surányi Miklós: Herczeg Ferenc. Életrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1934
  • Szabó József: Herczeg Ferenc, a drámaíró; Debreceni Református Kollégium Tanárképző, Debrecen, 1937 (Magyar irodalmi dolgozatok a debreceni Magyar Királyi Tisza István-Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Szemináriumából)
  • Herczeg Ferenc; félszázados tagságának alkalmával írták a Petőfi Társaság tagjai; Singer-Wolfner, Bp., 1941 (Magyar regények XI.)
  • Kornis Gyula: Herczeg Ferenc; Singer-Wolfner, Bp., 1941
  • Madácsy László: Herczeg Ferenc magyarsága; Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, Szeged, 1943
  • Az írófejedelem életregénye. A 80 éves Herczeg Ferenc; szerk. Hertelendy István; Hungária Ny., Bp., 1943
  • Herczeg Ferenc. 80 év; szerk. Kornis Gyula; Új Idők Irodalmi Intézet, Bp., 1943
  • Megemlékezés Herczeg Ferencről születésének 80-ik évfordulója alkalmából; elmondotta Pap Károly törvényhatósági bizottságának 1943. évi szept. 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében; Városi Ny., Debrecen, 1944
  • Herczeg Ferenc tanácskozások. 1998–2002; szerk. Bagi Ferenc; Atlantis, Újvidék, 2003 (A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság kiadványai)
  • Badacsonytördemic-Lábdihegy öröksége. Herczeg Ferenc emlékezete; szerk. Ludwig Emil; Badacsonytördemic Községért Alapítvány, Badacsonytördemic-Lábdihegy, 2009
  • Márki-Zay János: Herczeg Ferenc városa, Versec. Városismertető útikalauz; Márki-Zay János, Hódmezővásárhely, 2013 (Magyar értékek)
  • Egy patrícius a titkok kapujában. Tanulmányok és dokumentumok Herczeg Ferenc születése 150. évfordulójának tiszteletére; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014 (Délvidéki soroló)
  • "Fenn és lenn". Tanulmányok Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulójára; szerk. Gazdag László, P. Müller Péter; Kronosz–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Bp., 2014
  • Földesdy Gabriella: Herczeg Ferenc-kalauz; Kairosz, Bp., 2016
  • Kádár Judit: Az Új Idők az első világháború alatt, 1914–1918. Képes történelmi-kulturális olvasókönyv; OSZK, Bp., 2018

Emlékezete

[szerkesztés]

1908 és 1914 között Vácon, az Ilona utcai Duna-parti házban élt feleségével, melynek emlékét a házon tábla jelzi.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 157/1954. folyószáma alatt.
  8. ↑ Sándor, Joób: Kertész Imre és Ottlik Géza kihullott a Nemzeti alaptantervből (magyar nyelven). index.hu, 2020. február 5. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  9. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat078.htm
  10. ↑ Piaristák a Székelyföldön – Beszélgetés Kállay Emil atyával (magyar nyelven). A Magyar Piarista Diákszövetség hírlevele. Magyar Piarista Diákszövetség, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2013. január 24.)
  11. ↑ Ítélet párbajért, Fővárosi Lapok 1888. november (302–331. szám) 1888-11-17 / 318. szám.
  12. ↑ Herczeg Ferencz házassága. Huszadik Század, 1908. 08. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. ↑ Weiss János: A sikertől a bukásig. Jelenkor, 2007. 11. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  14. ↑ Gaál Tamás: Herczeg Ferenc, a művelt szórakoztatás mestere. Cultura Magazin, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  15. ↑ The Nomination Database for the Nobel Prize in Literature, 1901-1950. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  16. ↑ https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/atadtak-a-herczeg-ferenc-es-a-trefort-agoston-dijakat
  17. ↑ Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herczeg_Ferenc_(író)&oldid=27576291”