Herborn
| Herborn | |||
 | |||
| A herborni városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Hessen | ||
| Járás | Lahn-Dill-Kreis | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Hans Benner (SPD) | ||
| Irányítószám | 35745 | ||
| Körzethívószám | 02772, 02777 | ||
| Rendszám | LDK | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 142 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 331,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 287 m | ||
| Terület | 63,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 40′ 57″, k. h. 8° 18′ 22″50.682500°N 8.306111°EKoordináták: é. sz. 50° 40′ 57″, k. h. 8° 18′ 22″50.682500°N 8.306111°E | |||
 Herborn
Pozíció Hessen térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
| Herborn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herborn témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Herborn város Németországban, Hessen tartományban. Északról Dillenburg városával határos, északkeleten Siegbach községgel, keleten Mittenaar községgel, délkeleten Sinn községgel, délen Greifenstein községgel, nyugaton pedig Driedorf és Breitscheid községekkel.
Története
[szerkesztés]Első említése 1048-ból maradt fenn. 1251-ben II. Walram és I. Ottó nassaui grófok közbenjárására városi jogokat kapott. Főiskoláját, az Academia Nassauensist 1584-ben létesítette VI. János nassau-dillenburgi gróf. Ez később egyetemhez hasonló református főiskolává lett, amely széles Európából vonzotta a diákokat, de az egyetemi rangot nem sikerült elnyernie. A leghíresebb tanítvány Jan Amos Comenius volt, aki 1611-1613 között tanult itt.
Az első német református Biblia-fordítás, Johann Piscator műve, 1602-ben Herbornban készült.
1626-ban a várost tűzvész pusztította, melynek során 214 ház égett le. A harmincéves háború alatt a várost ötven svéd katona védte.
A bécsi kongresszus után Herborn gazdasága nem fejlődött a vámok miatt, mígnem 1836-ban a Nassaui Hercegség is csatlakozott a német vámunióhoz. Az 1866-os porosz-osztrák háborút követően, ahol Nassau Ausztria oldalán vett részt, a Nassaui Hercegséget (benne Herbornnal) a Porosz Királysághoz csatolták .
A második világháborúban a várost megkímélték a bombák. A zsidó közösséget 1942-ben deportálták, a pszichiátriai klinika számos páciensét pedig megölték.
A hesseni közigazgatási reform következtében 1977. január 1-jétől Herbornhoz csatolták az addig önálló Burg, Herbornseelbach, Hirschberg, Hörbach, Merkenbach és Schönbach községeket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Herborn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |