Hemer

	Hemer
	; Hemer címere
	; Hemer címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Märkischer Kreis (1975. január 1. – )
Polgármester	Christian Schweitzer
Irányítószám	58675
Körzethívószám	02372
Rendszám	MK
Testvérvárosok	Lista Beuvry (1967–); Steenwerck (1967–); Bretten (1979. december – ); Obervellach (1985–); Doberlug-Kirchhain; Shchyolkovo;
	Népesség
Teljes népesség	33 916 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	501,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	208; 160; 546; m
Terület	67,66 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	é. sz. 51° 23′, k. h. 7° 46′51.383333°N 7.766667°EKoordináták: é. sz. 51° 23′, k. h. 7° 46′51.383333°N 7.766667°E
	Hemer Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Hemer weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hemer témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hemer település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 33 916 fő (2023. december 31.).^[1] Hemer Iserlohn, Menden (Sauerland), Balve, Neuenrade és Altena községekkel határos.

Fekvése

Arnsbergtől nyugatra fekvő település.

Története

Hemer nevét 1072-ben a kölni érsek említette először egy rendházzal kapcsolatos dokumentumban.

A 14. században a település Hedemer néven volt említve, nevének mai Hemer elnevezése 1538-ból való. 1350-ben Iserlohn, erődített város megvédését szolgálta. A mai Hemer falu csak az 1970-es években alakult ki Alsó és Felső Hemer összekapcsolódásával.

A fennmaradt adatok szerint már 950-ben bányászat folyt Hemerben. Az itteni, viszonylag magas (60%) vastartalmú vasércet már a 13. században használták vasgyártásra kohók. A fémfeldolgozó ipar, különösen a vezetékes ágazat, már a 16. században létrejött itt, melyet először vízenergia céljára használtak. 1567-ben Vesztfália első papírmalma Hemerben működött, és körülbelül ugyanez idő tájt alakult ki a bányászat is.

1567-ben a reformáció idején szinte az egész egyházközség protestáns lett. A harmincéves háború ideje körül többször is pestis pusztított, majd 1620-ban, 1623 és 1626-tól 1624-ben ismét nagy pestisjárványok voltak.