Ugrás a tartalomhoz

Hegyi erszényespele

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyi erszényespele
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Kuszkuszszerűek (Phalangeroidea)
Család: Erszényespele-félék (Burramyidae)
Nem: Burramys
Faj: B. parvus
Tudományos név
Burramys parvus
(Broom, 1896)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi erszényespele témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi erszényespele témájú kategóriát.

A hegyi erszényespele (Burramys parvus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a Diprotodontia rendjéhez és az erszényespele-félék családjába tartozó Burramys nem egyetlen élő faja.

Elterjedése

[szerkesztés]

Délkelet-Ausztrália havasain él. Két kis méretű populációja ismert, az egyik Új-Dél-Wales délkeleti részén, a másik Victoria keleti részén. Kifejezetten hegyvidéki faj 1500 és 1800 méteres tengerszint feletti magasságban fordul elő. Ausztrália egyetlen kifejezetten hegyvidéki erszényes állata.

Megjelenése

[szerkesztés]

Kis méretű, egérszerű megjelenésű erszényesfaj. Testhossza 10-13 centiméter, farokhossza 13-16 centiméter, súlya 30-60 gramm. Sűrű bundája szürkésbarna színű. Tavasszal, a hormonszint megváltozásakor a szaporodó hímek bundája rozsdavörös.

Életmódja

[szerkesztés]

A nőstény hegyi erszényespele akár 12 évig is élhet, háromszor annyi ideig mint a hím. Továbbá a hegyi erszényespele akár hat hónapig is képes téli álmoz aludni.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstény két heti vemhesség után akár nyolc kölyöknek is életet adhat, de csak a legerősebb négy éri meg a felnőttkort.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A fajt először kövület formájában ismerte meg a tudomány. Megkövült maradványaira az 1950-es években találtak rá. 1966-ban egy síkunyhó közelében elfogtak egy ismeretlen erszényes fajt, amelyről meglepő módon kiderült, hogy azonos a hegyi erszényespele megkövült maradványaival. 1995-ben már fogságban szaporították. 2000-ben a Mount Blue Cow hegységben a házi macskák majdnem teljesen kiirtották a fajt. 2003-ban az erdőtüzek nagy kárt okoztak élőhelyében.

A faj fennmaradása szempontjából igen problémás, hogy élőhelyei egy olyan vidéken fekszenek, mely igen keresett síparadicsom. A faj teljes elterjedési területe (a két egymástól elkülönült populáció területét összeadva) nem több, mint 10 km2. A faj teljes egyedszámát 2600 egyed körüli mennyiségre becsülik. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „kihalóban” kategóriába sorolja. Még ma is eltökélten próbálják megmenteni a hegyi erszényespelét.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bergbilchbeutler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]