Ugrás a tartalomhoz

Haszanbek Agalarov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haszanbek Agalarov
Született1812
Tiflisz
Meghalt1883[1][2]
Tiflisz[3]
Nemzetiségeazeri
Ország Orosz Birodalom
Fegyvernemlovasság
Szolgálati ideje1830–1881
Rendfokozataaltábornagy
EgységeKaukázusontúli Muzulmán Lovasezred
Csatáidebreceni csata
KitüntetéseiSzent Vlagyimir-rend II. fokozat a kardokkal Szent Vlagyimir-rend III. fokozat Szent György-rend IV. osztály Szent Anna-rend I. osztály Szent Sztanyiszlav-rend I. fokozat Szent Sztanyiszlav-rend III. osztály
Vaskorona-rend II. osztály Lipót-rend II. osztály Vörös Sas-rend III. osztály
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszanbek Agalarov témájú médiaállományokat.

Haszanbek Agalarov (oroszul: Гасан-бек Агаларов, azeri nyelven Həsən bəy Ağalarov) (Tiflisz, 1812 – Tiflisz,[3] 1883)[1][2] azerbajdzsáni származású, az Orosz Birodalom hadseregében szolgáló katonatiszt, altábornagy. Részt vett az 1848-49-es magyar forradalom leverésében, a debreceni csatában való részvételéért megkapta a Szent György-rendet. Ő volt az első azeri, aki ezt a kitüntetést harctéri teljesítményéért kapta.

Élete

[szerkesztés]

Haszanbek Agalarov 1812-ben született Tifliszben, nemesi család gyermekeként. Iskoláit a helyi gimnáziumban végezte. 1830-ban katonai szolgálatba lépett, a Kaukázusontúli Muzulmán Lovasezred tagja lett. 1834 novemberében ezredével együtt Varsóba vezényelték, 1835 októberében pedig praporscsik (zászlós, a legalacsonyabb tiszti rang a cári hadseregben) rangot kapott. 1840-ben már mint főhadnagy kapta meg kiváló szolgálatáért a Szent Szaniszló-rend III. fokozatát. A Kaukázusontúli Muzulmán Lovasezredet 1849-ben Magyarországra vezényelték a forradalom leverésére. Agalarov ekkor már ezredes volt és az ezredparancsnok helyetteseként szolgált. Az 1849-es debreceni csatában ezrede kiváló teljesítményt nyújtott és négy ágyút zsákmányolt. Agalarovot augusztus 28-án a Szent György-rend IV. fokozatával tüntették ki. Paszkevics tábornagy ezzel indokolta a felterjesztését:

„1849. július 21-én Debrecsin (sic) v.-nál a lázadó magyarok elleni ütközetben a Kaukázusontúli Muzulmán Lovasezred háromszáz tagjával a balszárnyon tartózkodott, a támadás végrehajtásakor feltűnő önfeláldozással vetette magát az ellenséges gyalogságra és teljesen megsemmisítette azt, emellett elfogta az első két üteget és lőszerládáját; ezután követte az ellenséget a városon át, háromszáz katonát és a teljes vonatot foglyul ejtette.”

Haszanbek Agalarov 1852-ben lett parancsnoka ezredének. 1857. április 17-én vezérőrnaggyá, 1877. november 8-án pedig a Kaukázusi hadsereg altábornagyává léptették elő „az ellenséggel szemben tanúsított kiválóságáért”.

Kitüntetései

[szerkesztés]
Orosz kitüntetései
Külföldi kitüntetései

Haszanbek Agalarovnak két gyermeke született. Későbbi leszármazottai között volt a szovjet bajnok ökölvívó Abbasz Agalarov és testvére, az operaénekes Idrisz Agalarov, a Szovjetunió népművésze.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vilayət Quliyev: Bir daha Mirzə Fətəli Axundovun dəfni haqqında. Milli Kitabxana, 2012. május 19. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  2. ↑ a b Vilayət Quliyev: Axundovun dəfninin gizlinləri. Kardaş Edebiyatlar Dergisi, 2018. augusztus 2. [2020. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  3. ↑ a b AĞALAROV Həsən bəy. Azərbaycan Milli Ensiklopediyası. (Hozzáférés: 2020. március 16.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Агаларов, Гасан-бек című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Haszanbek_Agalarov&oldid=27481428”