Ugrás a tartalomhoz

Hartl

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hartl
Neusiedl
Neusiedl
Hartl címere
Hartl címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásHartberg-fürstenfeldi járás
Irányítószám8224, 8265, 8272
Körzethívószám03334
Forgalmi rendszámHF
Népesség
Teljes népesség2130 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület33,82 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 35″, k. h. 15° 54′ 53″47.176389°N 15.914722°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 35″, k. h. 15° 54′ 53″47.176389°N 15.914722°E
Hartl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hartl témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hartl osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 2135 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Hartl a Hartberg-fürstenfeldi járásban
A hartli Angyalkápolna
Obertiefenbach kápolnája

Hartl a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Feistritz és a Pöllauer Safen folyók völgye között, kb. 12 km-re délre a járási központ Hartbergtől és 35 km-re keletre Graztól. Legfontosabb folyóvize a Nörningbach. Legnagyobb állóvize a 13 hektáros Harter Teich. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Großhart (501 lakos), Hartl (790), Neusiedl (126), Obertiefenbach (455), Untertiefenbach (234).

A környező önkormányzatok: északra Pöllau, északkeletre Kaindorf, keletre Ebersdorf, délkeletre Bad Waltersdorf, délnyugatra Großsteinbach, nyugatra Feistritztal, északnyugatra Stubenberg.

Története

[szerkesztés]

Az erdővel benőtt dombságon a mai falvak közül Hart jött létre elsőként, először 1160-ban említik Ottokár stájer őrgróf cerwalti ispotályt alapító oklevelében. Hartl, a mai névadó csak 1331-ben jelenik meg a forrásokban.

Teufenbach (ma Tiefenbach) várát a 13. század közepén építette a Stadeck nemzetség és egyik lovagjuknak, Hermann von Teufenbachnak adományozták. Az ő leszármazottja, Hartmann von Teuffenbach 1377-ben megvásárolta Obermayerhofen várát, hogy ezáltal függetlenedni tudjon a Stadeckekre vonatkozó hűbéri köteléktől. A vár feltehetően az 1418-as magyar betörés során semmisült meg.

1355-ben Hart és Neusiedl birtokcserével a voraui apátsághoz került, de 1420-ban már az obermayerhofeni vár urai, a Teuffenbach-nemzetség tulajdonai voltak. 1552 után Hans von Teuffenbach megépítette Auffen várát és a két falu átkerült az auffeni uradalomhoz, amelyet 1656-ban az akkori stájer kormányzó, I. Johann Maximilian von Herberstein gróf vásárolt meg. A két falu 1850-ben megalakította Großhart községet.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Großhart és Tiefenbach bei Kaindorf községeket egyesítették Hartllal.

Lakosság

[szerkesztés]

A hartli önkormányzat területén 2017 januárjában 2135 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 1800-2100 között ingadozik. 2015-ben a helybeliek 99,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 0,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Hartlban a lakosok 97,8%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 1,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Hartl 2005-ben Le Corbusier stílusában épített Angyalkápolnája
  • Neusidl Mária-temploma
  • Obertiefenbach kápolnája
  • a 33 m magas Kneipp-Bewegungsturm kilátó

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hartl (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.