Harmatlégyfélék

Harmatlégyfélék
	Opomyza germinationis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Tagozat:	Homlokréses legyek (Schizophora);
Altagozat:	Torpikkely nélküliek (Calyptratae);
Öregcsalád:	Harmatlegyek (Drosophiloidea);
Család:	Harmatlégyfélék (Drosophilidea); Rondani, 1856
Alcsaládok
	valódi harmatlégyfélék (Drosophilinae); Steganinae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Harmatlégyfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatlégyfélék témájú kategóriát.

A harmatlégyfélék vagy másképpen muslicák (Drosophilidea) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendágának egy rendkívül diverz elterjedésű, kozmopolita családja két alcsaláddal,^[1] összesen mintegy 70 nemmel.^[2]

A görög eredetű „Drosophila” név eredeti jelentése: harmatkedvelő; magyar tudományos neve e kevéssé helytálló név fordítása.^[3]

Származása, elterjedése

Rendkívül kozmopolita; minden lakott kontinensen előfordul. Magyarországon kb. 60 faja él.^[4]

Megjelenése, felépítése

Kis termetű legyek,^[5] hosszuk 1–6 mm. Szemük piros, szívókájuk rövid, csápjuk megtört, a 3. íz erősen lefelé hajlik. Fejük elkeskenyedik és lefelé hajlik. A potrohszelvényeken kisebb-nagyobb mászódudorok vannak.^[4] Lárváik nyúltak.^[4] Bár immunrendszerük nem olyan fejlett, mint a gerinceseké, vérsejtjeik különböző funkciókat látnak el. Egyesek képesek bekebelezni a baktériumokat, más vérsejtek pedig körülölelik a nagyobb támadókat — például egy apró fürkészdarázs légyfélék lárvájában kifejlődő petéjét — hogy tokba zárva határolják el őket a szervezettől. A különböző funkciókat ellátó vérsejtek az immunrendszer aktiválódásának hatására képesek átalakulni, más vérsejtek funkcióját átvenni.^[6]

Életmódjuk, élőhelyük

Nagy tömegben gyűlik össze rothadó gyümölcsön vagy erjedő folyadékon. Tömegesen fordulhatnak elő konzerv- ecet- és sörgyárakban, valamint a konyhában, vendéglátóipari egységekben és komposzthalmok környékén. Tevékenységével szennyezi az élelmiszert és zavarja a dolgozókat.

Fonalas függelékkel ellátott petéit néhány perc alatt rátojja a fedetlenül hagyott gyümölcsre, illetve a borba, sörbe, ecetbe, gyümölcsszörpbe. Egyes fajok az ürülékre is rászállnak, ezek kórokozókat vihetnek át gyümölcsre vagy más ételre.^[1]

A lárvák a bomló növényi törmeléken, gyümölcsökön, zöldségeken és gombákon fejlődnek ki.^[2]

Magyarországon leggyakoribb, legismertebb fajuk a közönséges muslica (Drosophila melanogaster).

Jegyzetek

↑ ^a ^b Állatrendszertani gyakorlatok
↑ ^a ^b mint.tutkrabov.net
↑ Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra
↑ ^a ^b ^c Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete
↑ A. E. Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 332.
↑ Szegedi Biológiai Kutatóközpont: A muslicák vére közelebbről

Források

↑ Állatrendszertani gyakorlatok: Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok
↑ mint.tutkrabov.net: mint.tutkrabov.net: Muslicák egy lakásban
↑ Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete: Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete: Harmatlegyek vagy muslicák családja

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Állatrendszertani_gyakorlatok_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Állatrendszertani gyakorlatok

[M-2] t.tutkrabov.net

[3] Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra

[E-4] Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete

[5] A. E. Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 332.

[6] Szegedi Biológiai Kutatóközpont: A muslicák vére közelebbről

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]