Ugrás a tartalomhoz

Habia rubica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habia rubica
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Kardinálispintyfélék (Cardinalidae)
Nem: Habia
Faj: H. rubica
Tudományos név
Habia rubica
(Vieillot, 1817)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Habia rubica témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Habia rubica témájú kategóriát.

A Habia rubica a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1817-ben, a Staltator nembe Staltator rubicus néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Habia rubica affinis (Nelson, 1897)
  • Habia rubica alfaroana (Ridgway, 1905)
  • Habia rubica bahiae Hellmayr, 1936
  • Habia rubica coccinea (Todd, 1919)
  • Habia rubica crissalis Parkes, 1969
  • Habia rubica hesterna Griscom & Greenway, 1937
  • Habia rubica holobrunnea Griscom, 1930
  • Habia rubica mesopotamia Parkes, 1969
  • Habia rubica nelsoni (Ridgway, 1902)
  • Habia rubica perijana Phelps & Phelps Jr, 1957
  • Habia rubica peruviana (Taczanowski, 1884)
  • Habia rubica rhodinolaema (Salvin & Godman, 1883)
  • Habia rubica rosea (Nelson, 1898)
  • Habia rubica rubica (Vieillot, 1817)
  • Habia rubica rubicoides (Lafresnaye, 1844)
  • Habia rubica rubra (Vieillot, 1819)
  • Habia rubica vinacea (Lawrence, 1867)[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Trinidad és Tobago, valamint Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Paraguay, Peru és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 19 centiméter.[5]

A hím
és a tojó

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 3.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]