Ugrás a tartalomhoz

Hálók mesterének kertje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szucsou klasszikus kertjei
Hálók mesterének kertje
Világörökség
Tó a kertben
Tó a kertben
Adatok
OrszágKína
Világörökség-azonosító813
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV, V
Felvétel éve1997
Elhelyezkedése
Hálók mesterének kertje (Kína)
Hálók mesterének kertje
Hálók mesterének kertje
Pozíció Kína térképén
é. sz. 31° 18′ 01″, k. h. 120° 37′ 47″31.300167°N 120.629694°EKoordináták: é. sz. 31° 18′ 01″, k. h. 120° 37′ 47″31.300167°N 120.629694°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hálók mesterének kertje témájú médiaállományokat.

A Hálók mesterének kertje (hagyományos kínai: 網師園, egyszerűsített kínai írás: 网师园, pinjin, hangsúlyjelekkel: Wǎngshī Yuán) a négy leghíresebb hagyományos kínai kert egyike Szucsou városában, egyben a legkisebb közülük.[1] (A másik három kiemelt fontosságú kert a Szerény hivatalnok kertje, a Megmaradt kert és az Oroszlánliget.) A világörökség része Szucsou klasszikus kertjei néven nyolc másik környékbeli kerttel együtt. A kert a város Kuszu kerületében található.

Története

[szerkesztés]

A kert első változatát 1140-ben építtette Tízezer kötet terme néven Si Cseng-cse, a Szung-dinasztia déli korszakának magas rangú tisztviselője.[2] Első nevét a kert a könyvtárpavilonjáról kapta. A tulajdonos a kert vezérmotívumát a kínai halászok akkoriban szívesen idealizált egyszerű, magányos életéből merítette. A tulajdonos halála után a kert sok kézen ment keresztül és állapota leromlott. 1785-ben restaurálta Szung Cung-jüan, a Csing-dinasztia visszavonult tisztviselője,[2] aki a kínai gyakorlatnak megfelelően drasztikusan áttervezte a kertet és számos új épületet emeltetett, de megőrizte annak hangulatát. Az új tulajdonos is lélekben halásznak tekintette magát és erre való utalásként a kertnek a Hálók mesterének kertje nevet adta.

1795-ben Csü Jüan-cun, a klasszikus irodalom tudósa lett az új tulajdonos. Ő is hozzáadott és átalakított épületeket, fákat ültetett és átrendezte a sziklákat. A kert ekkoriban vált fokozatosan híressé Csü kertje néven, ekkor kapta az első kedvező kritikákat. 1868-ban Li Hung-ji birodalmi tisztviselő és kalligrafikus mester lett az új tulajdonos.[2] A kert kőoszlopainak mintegy felét ő helyezte el. 1940, Ho Csang szerezte meg a kertet, aki azt alaposan restauráltatta és a nevét is visszaállította a Hálók mesterének kertjére, valamint azt végrendeletileg a kormányra hagyta.[2] 1958-ban lánya eleget téve a végrendeletnek, átadta azt a városi önkormányzatnak.

A kert a 18. században leginkább a bazsarózsáiról volt híres. Csien Ta-hszin, a neves Csing-kori történész és nyelvész azt írta, hogy kert egyesíti magában a falusi és a városi élet örömeit.[2]

Leírása

[szerkesztés]
A kert áttekintő térképe

A fél hektáros terület keleti részén vannak a lakóépületek, középen a kis tó és az azt körülvevő pavilonok, a nyugati oldalon a tulajdonképpeni kert található. A lakóépületek négy termet, egy tornyot és három belső udvart is magukba foglalnak. A kis tó neve a Rózsás Felhő Medencéje. A kertben található egy sziklákból kialakított barlang, egy ciprusfa a Ming-dinasztia korából és egy több száz éves fenyő is.

A tavacskától délre lévő területek a társasági rendezvények céljait szolgálták, északra a magányos meditáció helye volt. Az épületek elhelyezésével igyekeztek a kis méretű kertnek a nagyobb belső tér látszatát adni. A tó körüli kisebb pavilonok közvetlenül a vízpartra kerültek, míg a nagyobb épületek kissé hátrébb állnak, és fák rejtik a méreteiket.

A kert egyik részletét választották ki mintául a Metropolitan Művészeti Múzeum számára, amikor a kínai-amerikai kapcsolatok 1970-es évekbeli fellendülése idején létrehoztak egy kínai kertet Astor-udvar néven a New York-i múzeumban.[3][4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Guide 358. oldal
  2. a b c d e World Cultural Heritage, 2004
  3. Polonyi 410. oldal
  4. Wonders 67. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Master of the Nets Garden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]